Prágai Tamás: Rubá'íyát

"Megtisztel a fényképmosolyával, a kezét
elrendezi és beáll egy új pózba. Beszél?
Nem mond – kijelent, mondata lózung, frázis.
Kincstári plakát, letépi, felkapja a szél."
Prágai Tamás versei

Prágai Tamás

Rubá'íyát

Cigarettaerkély

Ő fent a feszült magasban ível hidegen,
mondat megakad, szó ide nem hull, ide nem,
ritmusra felizzik egy-egy aprócska parázs,
és füstöl a csend is a beszéd közeiben.

Közéleti szereplő

Megtisztel a fényképmosolyával, a kezét
elrendezi és beáll egy új pózba. Beszél?
Nem mond – kijelent, mondata lózung, frázis.
Kincstári plakát, letépi, felkapja a szél.

Egy kert növényei

Birs, orgona, meggy, naspolya, puszpáng (buxus),
hárs, orvosi zsálya, rózsa, szegfű, mirtusz,
kék szilva (csacsanszka), körte (klapp kedveltje),
nárcisz, füge, lestyán, mediterrán ciprus.

Sors

Hófödte mező. Szélen az erdő fedi el.
Ágrajzai közt távoli porhó szemereg.
Nem látni sehol. Ágközön, óntüskén át
jön már, de nem ő. Mi látható, mind idegen.

Márciusi hó

Tavasszal a hó, úgy elenyész itt minden.
Ne gyűjts soha ennél maradandóbb kincset:
forró tenyeredbe egy apró szemcse leszáll,
nézed, felemelnéd, s mire szólnál: nincsen.

Prágai Tamás József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, irodalomtörténész. 1968-ban született Budapesten, Pázmándon él. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán magyar-angol tanári szakon 1991-ben, majd a Pécsi Tudományegyetem magyar szakán 1998-ban szerzett diplomát. 1998–2001 között ugyanitt PhD hallgató, 2003-ban a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj támogatásával poétikaelméleti tanulmányokat folytatott a Torontói Egyetemen. Több irodalmi lap szerkesztője és munkatársa volt, köztük a Kortárs (folyóirat) (2002–2007), illetve a Napút (1998-) és a Képírás (2009-) folyóiraté. Írásai (vers, széppróza, irodalmi kritika, tanulmány, tárca, esszé és műfordítás) 1990 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban. Az irodalomtudomány doktora (2005), irodalomkritikai írásaiban főként kortárs költészettel foglalkozik.

Sokoldalú alkotó, a „hatvannyolcas nemzedék” tagja, az Immun Csoport egyik alapítója. Első regénye, az Inka utazás, vagyis Arnold Sobriewicz breviáriuma, szándékos műfajhatársértés, több szövegtípusból kialakított szövegmontázs. Szürreális hangvételű kisprózáiban főképpen "a" várost, Budapestet, peremhelyzetben lévő karaktereket, az ismeretlen művészvilágot jeleníti meg. Költészetét minimalizmus és nyelvi intenzitás jellemzi. Legutóbbi kötetében helyett kapott a Plantus és Planéta című abszurd tündérjáték. 2001-től a Magyar Írószövetség, 2002-től a Fiatal Írók Szövetsége, 2003-tól a MAOE, 2005-től a JAK tagja.