Fiatalodás a Magyar Írószövetség élén
A Magyar Írószövetség megtartotta háromévente esedékes tisztújító gyűlését, ahol megválasztották az új elnököt és az elnökséget. A fiatalítás a változás és változtatás szándékát fejezte ki. – Tudósításunk a helyszínről
Kapcsolódó: Szentmártoni János elmondja verseit
Fiatalodás
a Magyar Írószövetség élén
Szentmártoni Jánost, József Attila-díjas költőt választották három évre a Magyar Írószövetség elnökének a szövetség tisztújító közgyűlésén szombaton. Az új elnökség tagjai Ács Margit, Kiss Gy. Csaba, Falusi Márton, Mezey Katalin, Vasy Géza és Iancu Laura lettek. A szövetség felügyelőbizottságát a jövőben Báger Gusztáv, Benke László és Kelemen Erzsébet alkotják, a választmányba ötvenhatan kerültek.
A választmány, azért 56 tagú – mondta el Vasy Géza a sajtótájékoztatón – mert ezzel a számmal szeretne az Írószövetség emlékeztetni az 56-os forradalomra, és annak szellemi örökségére. Vasy hozzátette, hogy „többen fanyalogtak az idősebb generációból, hogy mi lesz velünk öregekkel, mert egy ennyire fiatal elnököt választottunk meg.” Szentmártoni János ugyanis harmincötödik évét nem régen töltötte be. Vasy bizalmát fejezte ki Szentmártoni iránt, nem csak, mint egykori diákját méltatta, hanem mint írót, költőt, szerkesztőt, családapát, irodalmi szervezőt is, aki a választmány iránta való bizalmának köszönhetően lett elnökké.
Az elnökségben egyébként többen is bekerültek a fiatal generációból, például az Irodalmi Jelen olvasói számára is ismerős Falusi Márton és Iancu Laura.
Szentmártoni János elmondta, nagyon örül annak, hogy az idősebb nemzedék teret adott a fiatalabb generációnak, és reméli, hogy közösen néznek majd szembe a nehézségekkel és képesek lesznek vállvetve megoldani a feladatokat. Arra a kérdésre, hogy mit kapott személy szerint az Írószövetségtől, azt válaszolta: „Az Írószövetségtől és az írótársaktól bíztatást kaptam, segítséget. Nagyon fiatalon - 25 évesen - lettem szerkesztő a Magyar Naplónál. Nekünk is segítenünk kell a pályakezdőknek, annyi különbséggel, ami nem személyemtől, hanem a megváltozott világtól függ, hogy az új technikai eszközöket be kell vetni az irodalom népszerűsítésében, amelyben a fiatalabbak talán tájékozottabbak, rugalmasabbak. Nem csak abban, hogy önmagukat, könyveiket népszerűsítsék, hanem mestereik munkáit se engedjék át a feledésnek egy olyan harsány és rohanó világban, ahol a világháló és a digitális média megkerülhetetlen.”
A MAOE kezdeményezésére vett részt a négy írószervezet közösen a kulturális kormányzattal való tárgyalásokon. Az új elnök őszintén bízik a kulturális kormányzattal való együttműködésben, de kifejezte szándékát, hogy – idézem – „fontosnak tartom, hogy a magyar irodalom képviseletét egységesen lássuk el a mindenkori hatalommal, politikai vezetéssel szemben, hogy a magyar irodalom, írók megbecsülése újra a régi legyen.” Hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt a Szövetség ügyeit kell rendbe tenni.
Az Irodalmi Jelen kérdésére, hogy soroljon fel az új elnök három olyan konkrét ügyet, amelyben a közeljövőben és feltétlenül lépni szeretne, Szentmártoni elmondta, hogy „a Székház ügyének rendezése, a gazdasági biztonság és a tervezhetőség helyreállítása, a harmadik lépésben pedig azoknak a technikai eszközöknek a beszerzését és elindítását kell megtenni, amelyek révén az Írószövetség tagságának életművei hatékonyan lesznek képviselve. Nem csak adott esetben a könyvkiadásban és az Interneten, hanem a rendezvények szintjén is."
– wst –
fotók: Szőcs Tekla
Képek sorrendben:
1. Szentmártoni János
2-3. Vasy Géza és Szentmártoni János