M. R. emlékére – Elmondja verseit Málik Roland (1976–2011)
Meghalt egy fiatal költő. Csak néhányszor találkoztam vele, verseit ismertem elsősorban, különös vízióit és sajátos hangját. Nem oly régen átküldött három hangfelvételt, három versének törékeny lenyomatát. Hallgassuk őt, és emlékezzünk rá. - Málik Rolandra emlékezünk.
M. R. EMLÉKÉRE
„...halál a tavaszi alapozásban,
pedig nem vagy egyéb, mint
egy kis függőhíd két part között.
De: végig kell menni rajtad,
végig kell menni rajtad,
végig kell menni rajtad,
végig kell rajtad menni.
És tudod, mi a legócskább az egészben?
Hogy nincs az a kísérteties zene.”
(Málik Roland: A Halál margójára – részlet)
Amikor nyáron Tokaj felé haladva Málik Rolanddal és – jó barátjával – Nyilas Atillával készítettem interjút, már feltűnt mennyire csöndes és finom ízlésű Roland, mennyire őszinte emberrel volt dolgom. Budapestről rögtön az idill kereséséig jutott „Végül is Budapest egy metropolisz. Nem azt mondom, hogy ez rossz. Most, 34 évesen fogalmazódott meg bennem először, hogy én valójában az idillt keresem, és Budapesten ezt még nem találtam meg. Az idillikusság emberektől és környezettől függ…” Talán ezt az idillt, ezt a tökéletességet kereste mindenütt és mindenben. Így például gyermekkora világában, Ruzsinszőlőn. „Ruzsinszőlő, igen, francia hangzása van. Ez egy telekvilág Miskolc szélén, az Avastól nem messze. Gyermekkoromban ez maga volt a paradicsom: erdő, tekervényes utak, ösvények. A velem egykorú srácokkal, barátokkal egész nap csatangoltunk. Itt jártam iskolába, később egyetemre Miskolcon, tehát valóban fontos város.” És talán ezt kereste az ecuadori Santa Marianitában is, ahol tragikus hirtelenséggel, balesetben elhunyt 2011. január 28-án, pénteken. Málik Roland 35 éves volt. A Csendes-óceán nyelte el. Meghalt egy fiatal költő. Csak néhányszor találkoztam vele, verseit ismertem elsősorban, különös vízióit és sajátos hangját. Nem oly régen átküldött három hangfelvételt, három versének három törékeny lenyomatát. Hallgassuk őt, és emlékezzünk rá.
Weiner Sennyey Tibor
Málik Roland 1976-ban született Miskolcon. 1994-től 1999-ig a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanult. 1999-ben vezetés-szervezés szakon szerzett közgazdasági diplomát. 2003-tól 2004-ig a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–angol szakos hallgatója volt, majd 2004 és 2008 között recepciósként, illetve úszómesterként dolgozott különböző hotelekben. Málik Roland első kötete 2006-ban jelent meg Ördög címmel, a József Attila Kör és a L'Harmattan gondozásában. "Málik Roland neve beszél. Nemcsak a lovagi kereszt-, hanem a muszlim vezetéknév is. Eszerint a poklok kapujának őrző angyala ő. Egyszerre két irányban őrködik: kifelé és befelé. Az ámítás nélküli ámulat érdekli. Igyekszik csalás nélkül végigjátszani játszmáit, legyen szó ördögről, alkoholról, költészetről. Ennek is köszönhető, hogy kötetében az ihletett sorok aránya szerfölött magasnak, versbeszéde szokatlanul természetesnek, mitológiája keresetlennek tűnik föl. Van világában valami keleti vonás, különös íz, furcsa borongás, hasonlóan Szindbád történeteihez. Mint aki először megy társaságba új szerelmével, büszke is, és kissé féltékeny is, hogy amiben egy ideje csak ő gyönyörködött, azt mások is láthatják, ajánlom az Ördögöt, nem kizárólag a démonológia iránt érdeklődők figyelmébe" – írja Nyilas Attila az Ördög című kötetről. A miskolci Műút irodalmi, kritikai és művészeti folyóirat és a Spanyolnátha művészeti folyóirat állandó szerzője volt. Málik Roland az utóbbi években Budapesten élt, számos prózája jelent meg ez időben, elsősorban a Műútban.
