EGYÜTT.JÁRÁS - CSUTH PÉTER / JÓNÁS TAMÁS: BIRTOKVISZONYOK
Tegnap reggel az én ezüst-istenem
Szemembe csillogott kínálta magát
Nem kellett - tartottam inkább mindenem
itt mint odaát
CSUTH PÉTER - JÓNÁS TAMÁS
BIRTOKVISZONYOK
Lovam
nyakam alatt
finom falat
rugdos a vadl
ó indulat
a patkója
mint az óra
úgy üt oda
minden szóra
lángol arca
minden karca
a kudarcra
kész a kanca
mindig ivó
csinos csikó
a csillogó
súlyok alól
égre nyerít
s földre terít
véres verít
éke szerint
engemet
leterítem
őt a réten
le a szépen
mint fehérló
felfehérlő
ingemet
Átváltozás
Múltamból, ami megmaradt,
szétfreccsent szerelem, megfelezett idők.
Biztonságot az évek el
nem hozhattak, a lélekben a zűr az úr.
Mocskos konyhafalon lehet
jó tűzhely közelében, gyerekes csaták
végeztével a föld ilyen
élettel teli, és mégis a pusztulás
mintáit keni szerteszét.
Egy biztos csak, a fájdalom:
éles kocka. Mi volt? Szív, ami verdesett...
Birtokviszonyok
a remény a gondolkodás szívritmuszavara
a siker a tehetség fasza
a szerencse a véletlen báli ruhája
a véletlen isten inkognitója
a szerelem csak a szeretet előjátéka
a tervek a szeretet vázlatai
Kísérletek a megváltásra
Tegnap reggel az én ezüst-istenem
átlépdelt hozzám a napfényes Dunán
Fénykésével sötét szövetingemen
lyukat vágott
Harminchat csendjének réznyilaival
rászögelt a mostra vadat a vadász
-- Olcsóbb az olcsónál minden ami van
s nem volt vagy lesz
Kérdezni nem voltam ott akkor okos
-- Szép vagy mint a bozon suttogtam bután
Fáradtan mint bármelyik anya hogyha mos
fölém görnyedt
Tegnap reggel az én ezüst-istenem
Szemembe csillogott kínálta magát
Nem kellett -- tartottam inkább mindenem
itt mint odaát
