Irodalmi Jelen

A sárvári díjazottak írásai – Gömöri Eszter verse

2011. május. 20. - 15:25

„Tüdejét emlékek feszítik szét
Mellkasában kattognak az elmúlt évek
A szájkosár bomlott szaga
És az anyatej fehér íze...” - Gömöri Eszter verse

Kék öngyilkosság

Kéklő hajnal liliomot áztat.
Párás, téli kikötő vize
Dajkál egy embert.
Szemén katarakta, koponyáján lobotómia.

Fejében katarzistól üvöltő bolygók
Keringenek a vaktában szerkesztett űrben
Beleiből rózsaolaj folyik,
Hasának ürege gyermekkorral van telítve
vérrögös idő apasztja lázzal fűtött
Eszeveszetten zakatoló szívét!
Vérkörei tágultan erednek.
Tüdejét emlékek feszítik szét
Mellkasában kattognak az elmúlt évek
A szájkosár bomlott szaga
És az anyatej fehér íze...
A szemére száradt szürke hályogban
Igazából az fáj, hogy tudja: ott van.
Hiába tör be a víz a testébe
Ott szivárog az inak közt
Vegyül a gerincfolyadékkal...
A hold sápadt fénye csorog a lábára.
Szájában keserű habot szorongat
Miközben émelygés szorítja gyomrát.
Belül csak sikolt a káosz.
Egy anya, egy apa, egy baba, egy alma
Egy élet, egy mosoly, egy hazugság.
Porcelán bőrén anyja holt csókjai hiányoznak.
Szervezete lázas, sérvektől kínlódik

Minden folyadékba mártott test...

Lustán a víz alá kúszik.
Szeméről fehér derengés mossa le a sarat.

A kéklő hajnal liliomot áztat.
Vize egy embert dajkál álomba végre.
Szemén szivárvány úszik.

Oltott lámpa

Elolvad a légben a lehelet.Egy avant-garde tündérrel
Fölköpették a csillagokat az égre.
Lila fényben pancsol a kaszáló
Kifakult, fövenyes földi part
A szürke bádogég alatt.
Halkuló lámpafény szitkozódik
Benne valami két irdatlan fehérség matat.
Leszáll az éj, és most mesél
Esti bogárról, szalmaszálról, gyilkosságról.
Kinyílt szemekből vándorolnak az érzelmek
Befolyik a sötét az ablakon.
Néma láng tüzel, gyújtogat még valamit….
Egyikben földi mindenséget
Másikban talán csak fehér derengést.
Félelem kopogtat a szerelemtől ázott falakon.
Valami édesbe szagol, ahogy ráborul
A mellkasára.
Bágyadt illat, a legédesebb….
Pereg a pilláján a pánik harmata
Feltételes jövő rezgeti
S csak öleli a puha jelenét,
Mintha vére folyna.
Visszhangját keresni egy kihűlt folyosón?
Árnyékot sírni a padlónak?
Partokra ülni….hátha meghallgat az ég.