A hónap költője – Zalán Tibor – Kései zsengék

KÉSEI ZSENGÉK

[Borzolva elveszetten élek…]

Borzolva elveszetten élek
Néptelen utcákon bolyongok
céltalan Végül egy kocsma kiköt
Zsebemben kést s angyalszárnyat hordok

[Ezt borítottam erre az borult…]

Ezt borította erre az borul
ez már csak így van zalántiborul
Vörösben áll az ég Hullong a pernye
Nincs már tegnap Nincs ma És nincs lehetne

[Közeleg az idő hogy minden ház…]

Közeleg az idő hogy minden ház
sárga lesz én csak nevetek nevetek
bár nem tudok majd róla S hiába
kiáltod a sárga éjben nevemet

[Egy kis irónia talán rám férne…]

Egy kis irónia talán rám férne
ha nem is éppúgy mint a kabarékban
magas falamon ne lásson át senki
Ne lássa azt hogy nevetek vagy sírtam

[Éjjeli pillangóra talált most…]

Éjjeli pillangóra talált most
tűnődve nézi forgatja tartja
Hogy hasonlítunk mi egymásra És
csodálkozik És elborul arca

[Bolyong vad és hajtja a vére…]

Bolyong vad és hajtja a vére
valahonnan kéz nyúl ki érte
Mohón mar a fekete falatba
Így tud felejteni És akarja

[Csak délben ébred föl bágyadtan piszmog…]

Csak délben ébred föl bágyadtan piszmog
fejében csörömpöl még az éjszaka
Idegen nyelvek és idegen nyelvek
emléke szájában Még nem ért haza

[Nem fogsz megölni te sem és már te sem…]

Nem fogsz megölni te sem és még te sem
nem ölsz meg mert már régesrég megöltél
Nem dúlhatod föl ami föl van dúlva
ahol és nincs más csak hó és csönd és tél

[Szégyellni kell  ezeket a verseket...]

Szégyellni kell ezeket a verseket
azt is szégyellni hogy még mindig élek
Azt is ha szerettem mindig csak rosszul
S azt is hogy énbennem nincs már több élet

[Forró köveken üldögél magányos…]

Forró köveken üldögél magányos
Szenvedésmítosz Romantikus pózok
S talán mégse ha olykor-olykor arra
ébredek hogy sós könnyeiben ázok

[Nem vagyok neked se…]

Nem vagyok neked se
másra jó csak bajnak
pereg a könnyed és
nem vigasztalhatlak
 
állok és a sötét
vizeket bámulom
átzuhanva jövőn
és át a múltamon

Zalán Tibor verseihez Szabados Árpád festményeit társítottuk.