Ingyenes tisztások – Faludi Ádám versei
csak nézz haza ha sokat koptál távol
ott áll egy galamb a konyhaasztalon
szemmel láthatóan nem véletlenül maradt állva
INGYENES TISZTÁSOK
FALUDI ÁDÁM VERSEI
kapaszkodósáv könyörgéseink hegyére
a mont blanc csúcsán dupla jég
annyi szeress
annyi kétségbeesett lávmí
annyi sírás a bolygókhoz
annyi csillagsikoly
holdtányérba visítás
vonított megöllek
annyi meg annyi ments meg magamtól
fogyó kobold amikor zajban van
ne legyek magammal egyedül
gyere velem bárhová is megyek veled
szeress
lávmí
cirmos költemény
egy elmúlt macska itt az ágyon
nem
ez egy elhajított ing
amolyan cirmos féle
de a bajsza
még hetykén meredez
két gomb szeme
nem néz sehova
de én látom hova nem
aztán bedobom a slusszkulcsot
a régi mérleg réz serpenyőjébe
szeretek nevetni azon a hangon
amit a serpenyő ilyenkor magából kiad
általában cifrát
máskor cirmosat
úgy igazítanék rajta hogy nem
a maradjunk csak igazságtalanok témájára
egészen egyszerűen szégyellem
a tökéletlenséget
egy hiánytalanul lezuhanó válogatott
egy teljes zenekar teljes felszereléssel
egy világhírű senki egy ismeretlen valakivel
egy ember egyedül
egy ember odafentről tehetetlenül
és ehhez hasonló esetek
a vége előtt méterekkel
el nem tudod képzelni mi minden járhat
egy lezuhanó fejében
de ki törődik vele
nem lehet emlékezni mindenkire
az a megnyugtató hogy mindig más zuhan le
miközben te tanulsz repülni
nincs olyan aki ne erre gondolna rögtön
én egészen egyszerűen szégyellenék
ennyi mindent a zuhanásra hagyni
szégyellenék veszíteni
kint maradni a temetőben
amikor mindenki hazamegy
a tökéletlenséget szégyelleném
rejtve örökre minden bámész tekintet elől
szégyelleném
egy lovas kocsi az ég alján
régészecsettel nyiss be a kapun
nullás liszt helyett nullás homok
ecseteld az utat a konyhaajtóig
csak nézz haza ha sokat koptál távol
ott áll egy galamb a konyhaasztalon
szemmel láthatóan nem véletlenül maradt állva
felnézel szemével a fekete gerendára
ahonnan három légyfogó lóg
kis sárga dobozból kitekeredő ragacsos szalag
légypettyes mézes sikló
érzed ahogyan görbül a rajzszeg
az ócska múlt lennék
hajlik meg előtted
és szinte hallani a hódolattal telit
herceg ez lenne az
ami méltóságodat megilleti
aztán ott a videoton rádió a két laposelemmel
errefelé nincs villany szabadság van helyette
csúszózsalus látóhatár
csak nézz haza ha sokat koptál
régészecsettel nyithatsz be
épp meghajlik a rajzszeg amikor a galambot feltárod
nullás liszt nullás homok
izzó lovas kocsi a lemenő napban
és a rádióban egy pillanatra
a kakasszóra innen elmegyek szól
aztán semmi
kéredzkedj fel a kocsira
a hajnal ne érjen itt
itt ne érjen a hajnal
ingyenes tisztások
ingyenes érzelmek
jól van
fogadjuk el
ölelgessenek mindenfelől
hátha összejön valami új
abból az ősrégi készletből
furcsállod a manót
kinéz odújából
botra tűzött bohócsipka jön előbb
szelleműzés ez
a lesifotós lesipuskás és lepkevadász
félrevezetése a kaméliás tölgyből
ilyen erdőket sokszor láttam
de aztán elhagytam a tisztásokat
olyan mondatokra és szavakra vágyva
amelyekre helytől függetlenül
jól lehetne korcsolyázni
jól lehetne korcsolyázni
úton vonaton szállodai szobában
az ágyam előtti
elhullott ruhákkal borított tisztáson
amelyet bútorféleségek határolnak
súlyos papírkazlakkal a felszínükön
végül is ez más tisztás
könnyebben érhető el annál a másiknál
elég egy lépés az ágy előtt
az erdő meg messze
kaméliás tölgy
ingyenes érzelmek odújából a manó
végső búcsút vesz tőled rádlegyintve
napi ingyenes tálcák kínálatok
te meg attól függően finnyáskodhatsz
hogy a fény milyen kedvében van
meg hogy híres öltönyt viselsz
avagy se
korcsolyázni úgy sem tudsz
