Sárközi Mátyás: Hádesz öblén
Az 1936-os szociográfiai remeke, A tardi helyzet megjelenése után gyorsan elhíresült Szabó Zoltán életéről és munkásságáról leánya, Agnes készít filmet francia filmfőiskolai feladatként. Járt a forgatócsoportjával Budapesten és Tardon, készített felvételeket Párizsban, ahol az író a második világháború után rövid ideig kulturális attasé volt a magyar követségen, és az észak-franciaországi Josselin-ben, ahol az életét befejezte. Most Londonba érkezett a stáb, hiszen Szabó Zoltán 1949-től 1980-ig itt dolgozott, 1951 és 1974 között a Szabad Európa Rádió kiemelt státusú londoni tudósítója volt.
Az én feladatom elkísérni Agnest és munkatársait a Sohóba, valamint Kensingtonba, majd pedig összegyűlnek az író még élő londoni barátai és ismerősei egy kis kamera előtti emlékező beszélgetésre.
A Dél-Kensington városnegyedben volt Szabó Zoltán lakása 1956-ban, amikor ismeretségünket felújítandó, emigrációm kezdete után nem sokkal felkerestem. Igazi, pesti minőségű presszó-kávéval fogadott és órákon át meséltetett a forradalomról. Minden apró részlet érdekelte, de különösen az, hogy miként viselkedtek régi íróbarátai a zűrzavaros napokban. Ismeretségünk felújítását említem, de tulajdonképpen arról van szó, hogy Szabó Zoltán a szüleimnek volt jó barátja, annál is inkább, mert apám indította el az Athenaeum könyvkiadónál a Magyarország felfedezése című szociográfiai sorozatot, és a háború előtt ő szerkesztette a népi írók folyóiratát, a Választ. Anyám pedig az irodalmi élet legkitűnőbb lelki-klinikája volt, bölcsességét ismerve, neki mondták el gondjaikat az írók, és hallgattak a tanácsaira.
Tehát végeredményben én csak kisgyerekként találkoztam a fiatal Szabó Zoltánnal, még a koalíciós időkben is, amikor a Válasz újra megjelent, immár a nácik által megölt apám helyett Illyés Gyula szerkesztésében és anyám kiadásában. 1956-ban kezdődött az igazi személyes barátságunk, ami 1984 augusztusi haláláig tartott.
A Sohóban, London e mozgalmas bohém-negyedében volt a Szabad Európa Rádió londoni stúdiója és irodája. Itt tárgyaltuk meg Zoltánnal, hogy alkalmaz engem a müncheni rádióállomás. Az irodához közel volt a kedvenc eszpresszója, az olasz Prego, oda ült be könnyebb beszélgetésekre, általában ott találkozott igen sűrűn jó barátjával és londoni írótársával, Cs. Szabó Lászlóval, aki a Szabad Európával konkurrens BBC magyar osztályáról tíz perc alatt sétálhatott át a Pregó ba. Az 1950-es években még oly kevés helyen lehetett iható feketekávét kapni Londonban, hogy fel kellett térképezni a várost, megjelölve az elszórt kávéforrásokat.
Most lerójuk kegyeletünket Agnes-szel és a francia filmesekkel a sohói irodánál és a Prego hült helyén. (Ma már csak a másik Zoltán által frekventált olasz étterem, az Amalfi működik a közelben.)
A kensingtoni lakástól néhány sarokra, (kőhajításnyira onnét ahol újabban Bartók Béla bronzszobra áll), egy másik Szabó Zoltán életéhez kapcsolódó kegyhelyet találunk. Volt ott egy hangulatos kis vendéglő, a Hades, ahol este mécses égett minden asztalon, a levegőben kavargott a cigarettafüst, és egyszer egy hónapban az egyik sarkot kisajátította magának az író fiatalokból, 1956-os menekültekből álló társaság. Nem mondhatnám, hogy a Hades tulajdonosa rajongott értünk, hiszen hangosak voltunk, és elég keveset fogyasztottunk. De remekül éreztük magunkat. Czigány Lóránt merült Zoltánnal nagy vitákba, rájátszva a nemzedéki különbségre, a várostervező Huszár László adta elő világpolitikai elgondolásait, a költő Siklós István hümmögött a szakállába és fújta ránk szivarja füstjét. S villogtatta elméjét, raccsolva, éles hangján fel-felcsattanva Krassó Miklós, akit mindnyájunk közül a legnagyobb tehetségnek tartottunk. Reméltük, hogy a politikai filozófia tanára lesz valamelyik angol egyetemen, ha Oxfordban befejezte véget nem érő tanulmányait. De nem így történt. Miklós belecsavarodott utopikus gondolataiba, rászokott a kábítószerezésre, majd a kis lakását fűtő gázkályhával együtt felrobbant. Lóri, Laci és Pista sem él már. A Hades társaságából alig néhányan leszünk csak ott a filmesek által rendezett emlék-beszélgetésen.
A hagulatos kisvendéglőből pedig egy nagy pizza-láncolat kensingtoni fiókja lett.
Változnak az idők, változnak az emberek.li
