Összes nyugati kiadóm közül a washingtoni Occidental Press volt a legvállalkozóbb szellemű, ezért tűnt logikusnak, hogy ez a kiadó, illetve annak vezetője-tulajdonosa, Csicsery-Rónay István adja ki azt a „nemzedéki” versantológiát, amit már évek óta terveztem.

Volt ott egy hangulatos kis vendéglő, a Hades, ahol este mécses égett minden asztalon, a levegőben kavargott a cigarettafüst, és egyszer egy hónapban az egyik sarkot kisajátította magának az író fiatalokból, 1956-os menekültekből álló társaság. Nem mondhatnám, hogy a Hades tulajdonosa rajongott értünk, hiszen hangosak voltunk, és elég keveset fogyasztottunk. De remekül éreztük magunkat. Czigány Lóránt merült Zoltánnal nagy vitákba, rájátszva a nemzedéki különbségre, a várostervező Huszár László adta elő világpolitikai elgondolásait, a költő Siklós István hümmögött a szakállába és fújta ránk szivarja füstjét.