Ugrás a tartalomra

Brecht – a nőről

Nem kerülve meg a jó pillanatban, jó szereplőgárdával látott, így életre szóló Kurázsi mamát, a Szecsuáni jólelket (ráadásul a Kurázsi mamát Gobby Hildával – két életre szólóan), Brechtről mégis vers jut eszembe rendszerint, Tandori zseniális fordításában, az Egy szar vagyok című női monológ.
A nehezebben olvasó kedves olvasó számára írott térkép a női nemről. Belegondolni is megrendítő, milyen furcsa ez a kétosztatú világ. És milyen gyönyörűség. És mennyire nem tudunk előre semmit. Soha. Néha még utólag sem.

Apja papírgyáros. És mint minden papírgyáros-fiú (bankár etc.) kapcsolatba kerül a baloldallal, és belép a Független Szociáldemokrata Pártba. Hogy ezt valaniképpen kiegyenlítse, színésznőket vesz feleségül. A világhírt az 1928-ban bemutatott Koldusopera hozza (zeneszerző: Kurt Weill). 1927-ben beleszeret a marxizmusba, kommunistának vallja magát, és életét és vérét a proletáriátus szolgálatába állítja, mint a papírgyárosgyerekek rendszerint. 1933-ban Hitler elől Dániába menekül, itt írja meg többek közt az Állítsátok meg Arturo Uit (1941). Amerika, Hollywood nem jön be neki, Brecht nem jön be Hollywoodnak, 1949-ben az NDK-ban telepedik le. 1949-ben Berlinben megalapítja (kizsarolja) saját színházát, a Berliner Ensemble-t, és falja a nőket.

Bertolt Brecht 1898. február 10-én születik Augsburgban, 1956. augusztus 14-én hal meg Berlinben. 

Bertolt Brecht:

Egy szar vagyok

Egy szar vagyok. Nem
Várhatok magamtól: csak
Gyengeséget, árulást, züllést.
De egy nap észreveszem:
Kezdenek menni a dolgok; vitorlám
Jól áll a szélre; itt az időm, jobb
Lehetek, több, mint egy szar.
Nyomban belefogtam.

Mert egy szar voltam, észrevettem,
Ha részeg vagyok, egyszerűen csak
Odafekszem és fingom sincs,
Ki megy át rajtam; most már nem iszom.
Azonnal abbahagytam.

Sajnos, tisztán azért, hogy
Megéljek, sokféleképpen
Ártottam magamnak; annyi
Mérget beszedtem, hogy
Négy ló megdöglene tőle. De
Én csak bírtam
Élni; így például néha

Kokóztam is, míg aztán olyan lettem,
Tőle, mint egy csont nélküli lepedő.
Akkor azonban a tükörbe néztem -
És nyomban álljt vezényeltem.

Megpróbáltak persze rám varrni egy
Szifiliszt, de nem
Sikerült nekik; csak megmérgezni
Tudtak, arzénnal, az oldalamból
Csövek álltak ki, éjjel-nappal
Folyt rajtuk a genny. Ki
Hitte volna, hogy egy ilyen nőért
Újra bolondulnak majd a férfiak? -
Persze, belefogtam újra.

Nem kellett olyan ember, akiből nem volt
Valami hasznom; és mind kellett,
Ha szükségem volt rá. Már szinte
Nincs bennem érzés, nedv is alig,
De
Feltöltekezem újra, föl-le mennek a dolgok,
Nagyjából inkább: föl.

Még rajtakapom magam, hogy a konkurrenciámat
Vén kurvának nevezem, és konkurrenciának
Nézem, mert egy pali nézi.
De jött egy év és
Erről is leszoktam-
Belefogni rég belefogtam.

Egy szar vagyok: de mindennek
Engem kell szolgálnia, feljövőben
Vagyok, nélkülözhetetlen
Lettem, a holnapi nemzedék
Nemsokára nem szar már, hanem
Kemény malter, amiből
Városok épülnek.

(Ezt hallottam egy nőtől.)

Tandori Dezső fordítása (150)

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.