V. Nagyváradi Könyvmaraton

Tizenhárom szerző tizenöt új kötete, gyerekprogram, színházi előadás, képzőművészeti tárlat várta az olvasókat a hétvégén az ötödik Nagyváradi Könymaratonon, amelyet a Várad kulturális folyóirat, a Riport Kiadó és az Europrint szervezett.

V. Nagyváradi Könyvmaraton

Amíg a lámpa zöldre vált

Máfél perc alatt, amíg arra várakozunk, hogy zöldre váltson a lámpa, el lehet olvasni egy verset, mégis állandóan  kifogásokat keresünk, hogy miért nem olvasunk. Nincs időnk, a nap végére túl fáradtak vagyunk, a fiatalokat pedig leköti a világháló, a Facebook.  Az ötödik Nagyváradi Könyvmaraton célja lerövidíteni az olvasó és keveset olvasó ember közötti távot, érdekessé tenni  a könyvek világát – nyitotta meg Szűcs László költő, a Várad és az Erdélyi Riport főszerkesztője az ötödik Nagyváradi Könyvmaratont, amelynek első két napja a belvárosi Silent Kávézóban zajlott.

Az idei rendezvényen a publicisztikától a színháztörténeten át a költészetig és a szépprózáig lehetett válogatni. Nevezetesen Kinde Annamária, Demény Péter, Sike Lajos, Balázs Imre József, Miklóssi Szabó István, Gittai István, Péter I. Zoltán, Szűcs László, Boér Péter Pál, Darvay Nagy Adrienne, Péter I. Zoltán új kötetei voltak terítéken, amelyek szorosan kötődnek Nagyváradhoz, a Riport Kiadóhoz, a Várad folyóirathoz. A programsorból most sem hiányozhatott a Karácsony Benő életműsorozat legújabb darabja, a Riport Kiadó gondozásában megjelent Pjotruska. Az idei vendégkiadó az Irodalmi Jelen volt: Varga Melinda Űrezüst című verseskötével ismerkedhettek meg az érdeklődők.

A lélek trolija

Szűcs László köszöntőbeszéde után Sike Lajost hívta a színpadra, akit A lopakodó riporter című kötetéről kérdezett. A könyv a szerző 75.  születésnapja alkalmából jelent meg a Riport Kiadó gondozásában, az író válogatott riportjait, publicisztikáit tartalmazza. Sike az egykori Előre és Fáklya munkatársaként járta az országot, sok érdekes történetet gyűjtött össze – ezekből kaphattunk humoros ízelítőt.

Ezután Simon Judit, a Riport Kiadó igazgatója méltatta Kinde Annamária Húzódhatsz közelebb című, legújabb verseskötetét. A szerző betegsége miatt sajnos nem tudott részt venni a rendezvényen, de költészete,  fiatalos szellemisége mindvégig jelen volt a Könyvmaraton bemutatóin. Mint Simon mondta: Kinde nélkül nem lehet Nagyváradon irodalmi, kulturális rendezvény.  A költőnek nagyon fontos volt, hogy a város hű maradjon szellemi örökségéhez. Kinde lírája néha kemény dolgokat boncolgat, fájdalmas és szomorú, néha ironikus és önironikus, de mindig könyörtelenül őszinte. A méltatás után Firtos Edit olvasott fel verseket a bemutatott kötetből, majd Szilágyi Aladár Életmű-díjas újságíró beszélt Boér Péter Pál íróról, akinek Engedélykérés című novellás kötetéből Mátyás Zsolt Imre színművész olvasott föl.

Az est fénypontja Demény Péter író, költő, publicista föllépése volt, aki egyedi humorával levette a közönséget a lábáról. A kolozsvári alkotó először A lélek trolija című – színházi, irodalmi és képzőművészeti témájú – esszékötetéről beszélt. Demény arra a kérdésre, hogy kinek a lelke utazik ezen a trolin, így válaszolt: természetesen az övé, amikor épp Szabó Magdát olvasott vagy Kézdi Imolát nézte a kolozsvári színpadon, és ezzel kapcsolatos érzéseit, gondolatait papírra vetette. Majd Karácsony Benőről mondta el, hogy miért szereti – műveltsége, okossága mellett iróniája, egyenes jelleme miatt –, végül pedig Darvay Nagy Adrienne színházkritikai kötetére, valamint a  szerkesztői munka kulisszatitkaira tért ki a beszélgetés.

A közélettől a szenzualitásig

A második napon egyre több fiatal tért be a hangulatos Silent Kávézóba.

Elsőként Varga Melinda Űrezüst című, harmadik versekötete került terítékre, akit Szűcs László kérdezett a könyv történetéről, szerkezeti felépítéséről, a kolozsvári irodalmi életről, a slam poetryről, a Bretter Körről, az Irodalmi Jelenről és a költő jövőbeli terveiről.  A kötet verseiből Firtos Edit olvasott föl.

A lírai pillanatok  után Szűcs László Gazoskönyv című publicisztikai kötete következett, amelyet Parászka Boróka újságíró mutatott be. A 2003 és 2008 között született vezércikkek betekintést nyújtanak a romániai politikai és közéletbe. Általában nem azok az írások a legsikeresebbek, amelyek idejében készülnek el; a nagyon jó első mondat meghatározza a cikket; s jó, ha kicsit hosszabbra sikerül, mert megvágni sokkal könnyebb, mint utólag hozzáírni  – árulta el a szerző.  Manapság egyre több cikkíró használ erős jelzőket, márpedig indulatból – véli Szűcs – nem szabad írni. Parászka szerint a Gazoskönyv  izgalmas szójátékaiban, elgondolkodtató mondatszerkezeteiben és címeiben visszaköszön Szűcs lírikusi oldala. A költő ezzel kapcsolatban elmondta: bár  szeretne több verset írni, jelenleg inkább a próza foglalkoztatja.

Ezután újból szépirodalom váltotta a publicisztikát. A program szerint korhatáros, tizenhat éven felüli olvasóknak szóló könyvet ismerhettünk meg: Miklóssi Szabó István Purgatórium című elbeszéléskötetét; a szerzőt a kötet szerkesztője, Simon Judit kérdezte. A sepsiszentgyörgyi író első művét többen már Mátyás Zsolt Imre színművész felolvasása alatt megvásárolták. A szerző elmondta: számára az abszurd és az erős realizmus természetes, a mindennapok része. A cselekmény elképzelt városokkal, helyekkel, karakterekkel, korokkal játszik, mégis nagyon közel érezzük magunkhoz, mintha Erdély közismert helyei és jellemző figurái köszönnének vissza.  A könyv másik érdekessége az erős szenzualitás, amely több elbeszélés mozgatórugója. A Purgatóriumban a könyv egyfajta fétisként jelenik meg, a szerző szerint azért, mert hisz abban, hogy az olvasás jobb embert farag belőlünk.  

Az estet Tasnády-Sáhy Péter Kistotál című egyfelvonásos színműve zárta, felolvasószínház formájában, Dimény Levente rendezésében, a Szigligeti Társulat művészeinek közreműködésével.

Régi váradi kávéhézak

A harmadik napon a délelőtti órákban Kocsis Csaba íróportréival találkozhattunk az Eurofoto-Art Galériában, ahol a kiállítást megnyitó Szűcs László elmondta: a kortárs magyar irodalom komoly keresztmetszetét láthatjuk. Különböző generációk, szemléletek, stílusok, városok jelennek meg a képeken.  A fotóművész-költő lencsevégre kapta Kinde Annamária, Karafiáthy Orsolya, Kiss Judit Ágnes, Szűcs László, Demény Péter, Nagy Koppány Zsolt, Kányádi Sándor arcát, de a képek között szerepelt Böszörményi Zoltán két portréja, valamint  Szálinger Balázs és Orbán János Dénes fotója is, amelyek az Irodalmi Jelen ötödik születésnapján készültek.

Kora délután a gyerekirodalomé volt a tér: Tóth Ágnes – Kovács Klaudia Macskadombi versek című kötetet ismerhették meg a legkisebbek.  Késő délután a rövidpróza, az esszé, a publicisztika, valamint a nagyváradi kávéházak története és színházi előadás csábította be az érdeklődőket a Fekete-Sas Palotában található bábszínházba.

Elsőként Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője lépett a színpadra, akivel Simon Judit beszélgetett Hadikórház a város szélén című publicisztikai és esszékötetéről. A moderátor szerint az alkotónak „ nagyon finom, sajátos, pillangókék humora van”. A könyv szubjektív reflexió a kortárs magyar irodalomra, egy részük a Krónika tárcarovatában jelent meg. 

A továbbiakban Gittai István Csordultig lebegéssel című rövidprózakötetét méltatta Szűcs László. A könyvnek kalandos előtörténete van: a szerző az első prózai írását a valamikori nagyváradi irodalmi, kulturális lap, a Kelet-Nyugat pályázatára küldte be Barabás Eszter álnéven, aki egy tizenhatéves fiatal lány volt Gittai fantáziájában. Mivel jónak ítélték a szerkesztő kollégák, a szerző kedvet kapott a folytatáshoz, ennek eredményeként született meg a könyv, amelyben a gyerekkora, az álmai, képzeletbeli helyszínek (például egy szilvapálinka-tó) és sok humoros, néha már abszurd rövid sztori kap helyet.

Az est és egyben a Könyvmaraton utolsó irodalmi vendége Péter I. Zoltán volt, akit Szűcs László kérdezett Főúr, fizetek! – Nagyváradi kávéházak a Monarchia korában című kötetéről. Megtudhattuk, mi volt a különbség a kávéház,a  vendéglő és a cukrázda között, hová és miért jártak szívesen a váradi költők, illetve hogyan kocsizott egyik lokáltól a másikig Ady Endre. A bemutatót korabeli kávéházi képek vetítése illusztrálta, így kicsit olyan volt, mintha irodalmi időutazáson vennénk részt. Mindezt csak fokozta Fábián Enikő színművésznő Lola Blau dalok című magánelőadása.

Összegzésképp elmondható: a közelmúlt egyik legszínesebb könyves kínálatán vehettünk részt, amely bizonyította, hogy a Pece-parti város irodalmi kultúrája meg tudja érinteni a fiatalokat is – ahogyan azt  a betegsége miatt távolmaradó Kinde Annamária megálmodta.

(-a -a)