Visszanyeri-e méltóságát a novella?

Sokan már lemondtak a novelláról Magyarországon. A kiadók a regényeket keresik, az online lapok követői a vitaindító tárcákat, a nyomtatott folyóiratok pedig a csökkenő olvasó- és példányszámmal mindössze egy kis vénasszonyok nyarát biztosítanak a méltatlanul kezelt kisprózai műfajnak.

„A novella halott, senki nem olvas novellát. Az olvasók valamiért a vastag könyveket veszik, azokat, amelyekre szép nagy betűkkel ráírják: REGÉNY” – fogalmazott Cserna-Szabó András 2013 elején. Ahogy a műfaj 20. századi atyjáról, Borges-ről megfeledkezett a 21. század, úgy szorult háttérbe a Bábeli könyvtár építőeleme is. Ma már Darvasi Lászlóra is akkor figyelünk oda, ha regényt ír, és az olvasók egy része is inkább kivár, amíg a novelláskötet után érkezik valami, ami Szilasi László szavaival élve „beszakítja az asztalt”.

A 2013-as irodalmi Nobel-díj egyik fontos következménye lehet, hogy a novella a magyar olvasóközönség szemében is újra visszanyeri méltóságát. A 82 éves Alice Munro kanadai író ugyanis hangsúlyozottan a kortárs novella mestereként kapta az elismerést, és ez a díj- és jubileumközpontú hazai irodalmi gondolkodásban nagy súllyal bírhat.

Alice Munro (Forrás: goodbooksguide.blogspot.com)

Alice Munrónak összesen hat kötete érhető el magyarul (amennyiben az Egy jóravaló nő szerelmének két kiadását egy könyvként kezeljük, abban az esetben öt). 2007-es novelláskötete Csend, vétkek, szenvedély címmel jelent meg, majd ezt egy évvel később a Szeret, nem szeret… kilenc története követte. Ezen kívül olyan könyvek kötődnek a nevéhez, mint az Egy jóravaló nő szerelme vagy a Mennyi boldogság! Egyetlen, önéletrajzi ihletésű regényének magyar címe: Asszonyok, lányok élete.

„Munro történetei a tekintetben is kivételesek, hogy a novella szűk terében teljes sorsokat követnek végig” – olvashatjuk A. S. Byatt véleményét a Nobel-díjas szerző rövidprózájáról. A magyar címeket és borítókat végigzongorázva pedig az az érzésünk lehet, mintha könnyed lányregényeken siklana végig a szemünk. Pedig a magyar recepció is odafigyelt Munro könyveire. A Műút a regényről közölt alapos ismertetést, a Könyvesblogon az Egy jóravaló nő szerelméről olvashatunk (). Az írónőre egyébkén már a 2009-es Booker-díj is felhívta a figyelmet.

Egy világesemény, egy nemzetközi presztízsű díj talán megfelelő alakalom lehet arra, hogy a Nádas Péter esélyeit latolgató fogadások mellett a novella helyére is rákérdezzünk. Feltehetően a Park Kiadó gondozásában megjelent Munro-könyveket ugyanúgy elkapkodják a boltokból, mint annak idején Kertész vagy L Clezio munkáit. Sok magyar ember fog regény helyett novellával ágyba bújni. A fő kérdés az: alkalmi lesz-e a kapcsolat, és tovább folytatódik-e a regény presztízsének emelkedése, vagy egy Nobel-díj elegendőnek bizonyul egy hosszabb virágkorhoz.