• Irodalmi Jelen

    Modiano nem gondolta, hogy valaha is megkapja a Nobel-díjat

    A Nobelprize.org villáminterjújának összefoglalóját közöljük a friss Nobel-díjas Patrick Modianóval.

  • Irodalmi Jelen

    Modiano az emlékezés művészi megjelenítéséért kapott Nobel-díjat

    Patrick Modiano, 1945-ös születésű francia író kapta idén az irodalmi Nobel-díjat.

  • Irodalmi Jelen

    5 dolog, amit nem tudott az irodalmi Nobel-díjról

    Kik utasították vissza a Nobel-díjat? Milyen a nők aránya a díjazottak között? Mely években nem osztották ki? Cikkünkből kiderül.

  • Irodalmi Jelen

    Nádas Pétert egy a tizenöthöz adják

    2014. október 9-én délután 1 órakor jelentik be a Svéd Akadémián az idei irodalmi Nobel-díj nyerteseit. Lássuk, kik a legesélyesebbek!

  • Irodalmi Jelen

    Lélegzethinta – Herta Müller regénye (részlet)

    Mindig van éhség.
    Mivelhogy van, akkor jön, amikor akar, és ahogyan akar.
    Az oksági elv az éhségangyal kontármunkája. Ha jön, nagyon jön.
    Világos, mint az egyszeregy:
    1 lapátemelés = 1 gramm kenyér.

  • Boldog Zoltán

    Irodalmi pártok 2014

    Elképzeltük, milyen pártok indulnának az idei választásokon, ha kizárólag írók, költők, könyvrajongók és kritikusok alapította szervezetek szerepelhetnének az országos listán.

  • Boldog Zoltán

    Visszanyeri-e méltóságát a novella?

    Alice Munro kanadai író hangsúlyozottan novellistaként kapta meg a 2013-as irodalmi Nobel-díjat. Jegyzetünkben ennek lehetséges következményén gondolkodtunk el.

  • Irodalmi Jelen

    „Az ember legősibb tevékenysége a történetmesélés” – Mario Vargas Llosa Kolozsvárott

    Három napra Kolozsvárra látogatott Mario Vargas Llosa, a perui származású, Nobel-díjas író. Május 20-án, hétfőn a Babeş-Bolyai Tudományegyetem díszdoktorává avatták, előző nap megtekintette a Román Nemzeti Színházban az Ezeregyéjszaka általa írt színpadi adaptációjának előadását.

  • Kertész Imre
    Boldog Zoltán

    Tetemre hívás, avagy Az irónia Kertésze - Boldog Zoltán és Weiner Sennyey Tibor írása

    Egy fél ország, aki túl komolyan veszi a saját iróniáját sem értő Kertész Imrét, szintén megsértődik. És talán itt csíphető fülön a magyarok és Kertész rokonsága. Meg persze abban is, hogy egy fél ország elvárná: Kertész ízig-vérig magyarként határozza meg magát, pontosabban: nem viselik el az ilyenfajta önkényes önmeghatározást. Vagyis némileg diktatórikusak abból a szempontból, hogy nem hagyják az írót önállóan dönteni. Számon kérnék rajta a fél magyar irodalmat, de ő csak Krúdyt és Szomoryt említi, meg persze Nádast, és láthatóan rajong a komolyzenéért. Ilyen Kertész Imre. Boldog Zoltán: Az irónia Kertésze ...a legerősebb érzés mégis az volt bennem, hogy ez az egész nem más, mint "tetemre hívás". Ha Kertész Imre – öntudatlanul is – tett most valami nagyon jót, az az volt, hogy aki csak él és alkot a magyar irodalomban, aki rokona, barátja, ismerőse, az most különböző helyzetekben színt vallhatott, s esküt tehetett a halott felett. Mondom, ott voltam, végignéztem sorban őket, barátokat, rokonokat, ismerőseket. Csak olvasókkal nem nagyon találkoztam a nagy pogány eljárás közben – ez senkit sem zavart annyira, mint engem. Weiner Sennyey Tibor: Tetemre hívás