Költészet napi vers-tér Kolozsváron
Az ötletgazda Ugron Nóra elsőéves bölcsészhallgató, aki maga is ír verseket, és slam poetry előadóként többször megmutta már magát. A rendezvény előtt néhány órával a Facebook közösségi oldalon hívta fel a figyelmet arra, hogy a flashmob nem marad el akkor sem, ha zuhog az eső, legfeljebb esernyők védik meg a költészet szerelmeseit a bőrig ázástól. Bár szép időben jóval több járókelő figyelt volna fel az egymástól egy méteres távolságban szavaló fiatalokra, szerencsére így is akadt néhány bámészkodó, akit magával ragadott a rendhagyó esemény.
A felolvasott, illetve elszavalt versek lajtsroma igencsak változatos volt. A kortárs költők – mint Kányádi Sándor, Muszka Sándor, Noszlopi Botond, Pál Dániel Levente – mellett szerepeltek rajta huszadik századi nagyjaink, többek között József Attila, Kosztolányi, Radnóti, Pilinszky, Weöres. A versválasztásba a szervező nem szólt bele, a résztvevők kedvenc alkotásaikat hozhatták magukkal. A költészeti napi flashmob ötlete már rég foglalkoztatja, csak szülővárosában, Kézdivásárhelyen nem övezte volna akkora érdeklődés, mint itt Kolozsváron.
Ugron hasonló projektekkel a közeljövőben is szeretené meglepni a város lakóit, ezért nem árt figyelemesen sétálni a főtéren és a forgalmasabb belvárosi utcákon, hiszen nem tudni, mikor megyünk szembe például Muszka Sándor Mi nem lóg ha áll című verseskötetetét lazán a hóna alá csapó diáklánnyal. Megkérdeztük, hogyan találkozott az erdélyi költő lírájával, s miért a Tebenned című verssel kívánta ünnepelni a Költészet Napját. A szűkszavú Sánta Miriám nemrég ismerte meg személyesen az erdélyi lírikust, és ezzel a gesztussal akarta megköszönni neki a dedikált kötetet. Muszka költészetét nagyon megszerette.
Érdekes volt „találkozásunk” Noszlopi Botond A szórakoztatás művészete című kötetének egyik legerősebb darabjával, A magány genealógiája című verssel is. Balázs Renáta szerint Noszlopi lírája, és különösen ez a költeménye olyan kérdéseket tesz fel az olvasónak, amelyek leginkább az ő korosztályát érintik. A diáklány úgy gondolja, hogy Noszlopi az egyik legjobb kortárs költő, mert obszcenitás nélkül nagyon mély és aktuális. Egy másik kortárs vers, Egyed Emese Ágtól a levél című alkotása azért érintette meg Jakab Orsolyát, mert hasonló érzések kavarognak benne, mint a költőnőben, amikor papírra vetette ezeket a sorokat. Hasonló meggondolásból választotta Kányádi Sándor Valaki jár a fák hegyén című versét Berei Csilla-Blanka, aki elmondta: a vers segítségével kötött barátságot számára fontos személyekkel.
Olyan kortárs alkotók is helyett kaptak a költészet napi flashmobban, akik a népszerű slam poetry műfajt is művelik. Ugron Nórát különösen megérintette Pion István Siránkozás című verse, amely az Atlasz bírja című kötet reprezentatív darabja. A szervező úgy véli: Pion István, Simon Márton és Závada Péter a magyar kortárs líra nagyon izgalmas vonulatát képviselik.
Nem hiányozhatott a sorból Weöres Sándor jellegzetes költői nyelve, verseinek misztikus, olykor játékos világa sem. Lanstyák Ildikó a költő Vénusz és Mars című versét szavalta, számára Weöres olyan, mintha kortárs költő lenne. Mint ahogy Fekete Róbert is sokkal maibbnak érzi József Attila Kopogtatás nélkül című versét, mint a kortárs költők líráját –ezért választotta ezt. Heletya Orsolyánakviszontkiskora óta meghatározó költészeti élménye Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani című verse, míg Vincze Tímeának hat éves öccsét idézi Szabó Lőrinc költeménye, a Lóci óriás lesz. Meglepetés volt Takács Dániel választása, Wass Albert Üzenet haza című verse. A diák indoklása: nagyon szép alkotás. Az pedig, hogy a mai költők közül három egészen fiatal is bekerült a flashmob repertoárjába, ellenmond azoknak a híreszteléseknek, miszerint a költészet halálán van, kortársakat nem olvasnak a fiatalok.
A főtértől nem messze a „…függök ezen a zord élet-párkányon…” című, Ady Endre verseiből, naplórészleteiből, publicisztikáiból összeállított pódiumesttel ünnepelte a Költészet Napját a kolozsvári színház. A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös produkciójának szövegét Szugyiczky István válogatta és szerkesztette. Az Adyt alakító Bogdán Zsoltot többször is vissztapasolták. Visky András szerint Bogdán Zsolt érzékeny előadásában a költőóriás emberi, sérülékeny oldalát is megismerheti a közönség, nemcsak egy szobrot, hanem valódi, hús-vér embert látunk a színpadon.
Szöveg és fotók: Varga Melinda
További képek a galériában
