A hónap költője – Hirtelen, szavak helyett – Hegedűs Gyöngyi versei
HIRTELEN, SZAVAK HELYETTHEGEDŰS GYÖNGYI VERSEI
szigorúan két fele osztva
van ez az ősi félelem
van ez az ősi félelem
a megfertőződéstől való félelem
a közelre mutató szó
nem hagyható el mellőle
van ez az ősi félelem
a megőrüléstől
való félelem
határozott névelővel lebegtet
van ez az ősi félelem
a test burkainak megbontásától
való félelem
csak létigéből álló nyelv
való félelem
csak létigéből álló nyelv
anyám testében
ezek impregnálják ezüstbe a sejteket
a meleg vérbajos
fiatalember
tűfóbiás remegése
amint kézen fogva velem lélegzik
míg a nővér
beleszúrja a kristályos
penicillint
szigorúan két fele
osztva
fiatalember
tűfóbiás remegése
amint kézen fogva velem lélegzik
míg a nővér
beleszúrja a kristályos
penicillint
szigorúan két fele
osztva
hirtelen, szavak helyett
a hegyre fel hánytam úgy,
mint ez a fiú.
mint ez a fiú.
hirtelen, szavak helyett.
minden máriás helyen átveszik
a zsigerek az uralmat a testem felett.
mert mindegyikhez kígyózó út vezet.
a belső fül labirintusa elnémul.
minél kitaposottabb,
annál úttalanabb lesz az út.
a zsigerek az uralmat a testem felett.
mert mindegyikhez kígyózó út vezet.
a belső fül labirintusa elnémul.
minél kitaposottabb,
annál úttalanabb lesz az út.
aki egyszer hallott, és megsüketül,
többé nem tudja az irányt.
ősibb észlelést veszítünk, mint a látást.
a vér látványát szokjuk.
ám zúgása a csend hangfala:
anyánk teste marad.
hallásban járunk, nem látásban.
a hegyre fel hánytam úgy, mint ez a fiú,
mikor megtudta tőlem, hogy haldokló
barátja megfertőzte.
hirtelen, szavak helyett.
ebben a magasságban már nem nő semmi.
vagy ha mégis, ahhoz mindenki letérdel.
