Ugrás a tartalomra

 

Az álom a világ lebontása és újjászervezése

Kerber Balázs költő, a FÉLonline.hu versrovatának szerkesztője, versei öt éve jelennek meg nyomtatott és internetes folyóiratokban, antológiákban. Alszom rendszertelenül című kötetét augusztus 29-én mutatják be a JAK-táborban.

Kerber Balázs

Mit álmodtál utoljára?

Ritkán álmodom elmesélhető történeteket, inkább erős képi élményeket szoktam álmodni, de ezek nem feltétlenül inspirálnak. Az álom, mint tudatállapot érdekel, leginkább az alvás és az éberség közti köztes állapot. Ennek a helyzetnek az érzetével, működésével szeretek dolgozni a verseimben.

Mennyire intim dolog az álom?

Az ember egyéni álmait tartom intimnek, de az az állapot, amelyben ez működik, nem intim. Maga az álom szerkezete érdekel. Ahogyan változnak a külső-belső terek, ezek az álommozgások izgalmasak és felhasználhatóak a versekben.

Mások álmait felhasználtad-e, vagy csak a sajátodat?

Konkrét álmok nem igazán inspirálnak, mert szerintem az álom kiragadva nem izgalmas.

Nyolc éve foglalkozol versírással. Milyen változásokat tartasz számon a költészetedben formailag és tartalmilag?

Szeretek egy képen vagy vízión keresztül megjeleníteni egy elvont tartalmat és nem egy tézis felől közelíteni hozzá. Régebben ezt a mondatok rendjének megbontásával, „megbolondításával” próbáltam elérni, aztán ez eltolódott az epikus vonal felé. Most már szeretek történetféléket, vagy történetnek látszó dolgokat írni, és azon belül működtetni a víziókat. Ilyen például egy séta, vagy egy mozgás valahonnan valahová, ami közben nem az epikai rész a lényeg, hanem ezek képi megjelenítése, de ezt nem fejtem ki, nem ábrázolom logikailag.

Kötött formákban vagy szabad versekben alkotsz szívesebben?

Régebben szerettem a zárt formákat, de mostanában inkább szabad verseket írok. Szeretem, ha a szabad versnek van magából a versből következő dallama, esetleg abban rímeket alkalmazok. Vagyis szeretem ötvözni a kettőt.

Milyen jelentőséget tulajdonítasz az intertextualitásnak? Kiknek a műveit idézed fel egy-egy versben, és hogyan?

Ritkán építek be konkrét szövegegységeket, inkább rájátszom szövegekre, amelyek megfogtak. Például nagyon szeretem a régi kínai verseket, és megpróbáltam ezt a szövegvilágot a saját verziómban újraalkotni. A fordítások, amiket olvastam, nagyon különbözőek, ezért izgalmas volt összegezni a benyomásaimat a saját stílusomban. Mindig választottam mottót is egy adott szerzőtől. Ottlik esetében pedig a hangulat izgatott. Azaz inkább párbeszédre törekszem ezekkel a szövegekkel, mint a művek átvételére.

Kezdetben prózával is foglalkoztál, miért fordultál a költészet felé?

Először prózát írtam, de egyre jobban érdekelt, hogy hogyan lehet valamit rövid formában kifejezni. Nem is annyira történetek, hanem benyomások, helyzetek, érzetek megragadása érdekelt, mindaz, ami epikailag nem elmondható. Az foglalkoztat, hogy egyfajta rendszerben hogyan lehet a világ különböző elemeit valahogy mozgásba hozni, és ebben a rendszerben a világ egy szeletét hogyan lehet újraépíteni.

Kukorelly Endre és Marno János írószemináriumán is részt vettél. Miben érzed a foglalkozások hatását?

Mindkettő hatalmas segítség volt. Többek közt sokat változtatott a szövegekhez való hozzáállásomon. Korábban kicsit régiesebb, „költőies” nyelvhasználatot követtem, most inkább a mai hétköznapi beszédmódhoz közelítek. Ebben is sokat segített a részvétel, hiszen egészen addig főleg nyugatos szerzőket olvastam, a szemináriumokon ismertem meg a kortárs irodalom stílusait. Megtanultam továbbá, hogy hogyan lehet írni, többször újraírni és véglegesíteni egy szöveget.

Miért most döntöttél úgy, hogy megjelentetsz egy kötetet? Mi alapján választottad ki a verseket?

Sok versem tematikája hasonló volt. Mindig érdekeltek a mozgások, a világ részleteinek elemzése, és ez mindig álomszerűen, szürreális élményekben jelent meg a verseimben. Azért érdekelt mindig az alvás is, mert olyankor az ember öntudatlanul is sajátos rendszert képez magában, újraalkotja a teret, a gondolatokat. Az álom egy motívuma a világ lebontásának és újjászervezésének.

Ezért is lett egy 2008-as versed címe a kötet címe is?

Az Alszom rendszertelenül is erről szól, de nem feltétlenül a tartalma miatt választottam. Egyszerűen úgy éreztem, hogy ez a cím összegzi azt, amiről a versek beszélnek.

Miért döntöttél úgy, hogy itt lesz az első kötetbemutatód?

A táborra jelent meg a JAK-füzet. Mostanra végeztünk a szerkesztési és a kiadási munkákkal Borsik Miklóssal és Balajthy Ágnessel. Így jó alkalomnak tűnt, hogy legyen egy beszélgetés róla.

Tóth Tünde

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.