Hudy Árpád: Anakrónika

Tudósok 1

A rádióban beszél, szenvtelenül, bennfentesen. Munkanélküli fiatalokról. Belőlük él – mármint abból, hogy e társadalmi probléma szakértője évek óta. Annyi empátiával elemez típusokat, helyzeteket, sorsokat, mintha a svábbogár mimikájáról vagy a holdkőzetek anyagcseréjéről értekezne.

Tudósok 2

Egy német kutatónő kinyilatkoztatásai a tévében. Vagy öt terület tudósa, többek között sinológus és szociológus. Emellett a férfiasság megnyilvánulását is kutatja. Mi több, meg is találta! A férfiasság megnyilvánulása – társadalmi szinten, tisztelt voájőrök! – a grillezés. A tűzgyújtás. A nyers hússal való foglalkozás. Ezt azért végzik a férfiak, mert nagyon férfias tevékenységnek gondolják – leplezi le az atavisztikus hímeket a német sinológusnő.

Tudósok 3

Szószerinti idézet a rádióból, egy mezőgazdasági kutatótól: „Különböző búzafajták szárazságtűrő képességét vizsgáltuk, arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e különbség a szárazságtűrő és a nem szárazságtűrő között.” És bármilyen hihetetlen, a szorgos kutatómunka kimutatta, hogy VAN!

Rejtezés

Plázák polcain ezeréves misztériumok kézikönyvei. Megváltási gyorstalpalók autodidakta tömegfogyasztóknak. Megvilágosodási kalauzok száguldó menedzsereknek. Elmélyült olvasmány két mobiltelefonálás között. A fogyókúra meditációs technikái. Titkos tanítások a Big Brother népének, akciós áron. Megélhetési bölcsesség.

Mikor rejtezett mélyebben az ősi tudás?

A világ rövid története

Ül ez a Nyúton a Tell Vilmossal a paradicsomban, egy fa alatt. Ott van a Heléna meg a Páris, vagyis egy pár is. Egyszer csak Heléna elejt egy almát. Mind egyszerre hajolnak érte, összeütik a fejüket.

Na, így találta ki az Ejnstejn a relativitáselméletet, amelyet egybeírunk, hogy ezzel is bizonyítsuk, mennyire viszonylagosak a helyesírás szabályai.

Vissza a gályapadra

Zavartalanul elmélkedni egy vízcsöpp, egy régmúlt pillanat, egy hajdanvolt király felett. Aki szabadulni igyekszik a láncoktól, az mindenhová magával viszi őket.

A kása itt romlott és hideg, de biztos. És pontos. Mint a korbácsütés. Itt szabadon szenvedhetsz, nem fenyeget az őrültekháza. A depresszió. A gonoszság, mely arcul csap, nyílt, őszinte gonoszság. Pőre. Semmibe sincs csomagolva, semminek sincs álcázva, elnevezve. Becsületes aljasság, mint az országúti rablás. Nem lép fel népboldogítóként, biztosítási ügynökként, lélekbúvárként.

Búcsú

Mindketten nagyot sóhajtottak.

– Jó neked – mondta a maradó. – Új utak, kalandok, kihívások!

– Jó neked – mondta a távozó. – Nyugalom, biztonság, kényelem!

Kelta költő

Egyszer csak, a csata kellős közepén, abbahagyja a harcot, eldobja fegyvereit, félrevonul egy üres dombra. Övéi és ellenségei egyaránt gyávának bélyegeznék, ha a harc hevében egyáltalán észreveszik ezt a kivonulást. Pedig csak elunta az egészet. Hirtelen ráébredt e rovar-öldöklés ocsmányságára, értelmetlenségére.

De elszakadni nem tud tőle. Leül a magaslaton, mint egy hadvezér, és nézi a körülötte tomboló küzdelmet. Kívülről nézve valószerűtlen az egész, ijesztő és lenyűgöző.

A kelta költő nézte így hajdanán az ütközetet, háborítatlan páholyból, mint szent bíró, krónikása és művészi kritikusa a hősi viadalnak. De ő még szakrális erőpróbát látott, nem a mészárosok versenyét.

Farkas Imre festménye a leadben.