Szerelem lépte nyomában – Ajánló Fodor Ákos válogatott verseihez
A magyar haiku mestereként számon tartott Fodor Ákos válogatott verseskötetéből kínálunk ízelítőül egy versösszeállítást, a kötet előszavával kiegészítve.
Fodor Ákos: Gyöngyök, göröngyök
ötven év útján
A magyar haiku mestereként számon tartott, 2015 februárjában elhunyt Fodor Ákos így írt készülő, válogatott verseket tartalmazó könyvéről, mely végül első posztumusz köteteként jelenhetett meg:
„…verseskötetem örök-új témája: a szerelem. Bő fél-évszázad élményeit, tapasztalatait, gyönyörűségeit és kínjait, kudarcait és sikereit »sorolják el« e tárgyú verseim.
Tervem szerint mélységesen komoly és csillámló játékosságú művek »társalognak« itt egymással és – reményem szerint – az Olvasóval.
Komoly, ám nem komor, de nem is frivol JÁTÉK – és talán némi tanulság; életünk egyik leghatalmasabb és legtörékenyebb élmény-szférájának sok nézőpontból történő felmutatása és megcsodálása: ez a szándékom a GYÖNGYÖK, GÖRÖNGYÖK gyűjtemény megalkotásával és nyilvánossá tételével.”
A tematika – „Szerelem lépte nyomában” – önmagáért beszél; az érzékenyen formált, mívesen csiszolt, pontosságukban is tökélyre vitt szövegek sokféle aspektusból közelítik meg az örök érzésből eredő élmények szféráját, bárki számára megragadható és befogadható módon. A szerző nyíltan vállalja szubjektivitását, ám amit létrehoz, mégsem marad pusztán magánügy, személyes emlék – sorról sorra a felismerés örömével ajándékozza meg olvasóit, akik gyakran mondják verseiről: „Pontosan ezt érzem, csak én nem tudtam volna ilyen jól megfogalmazni!”
Fodor Ákos érvényesen és értékálló módon öntötte tömör formába benyomásait, tűnődéseit (helyettünk is) mindazokról az igazán fontos kérdésekről, amelyek a gondolkodó-érző embert foglalkoztatják – létezésről, életről, halálról, kapcsolatokról. És persze: a felkavaróan csodálatos, a felemelő és földre sújtó, a múlékonyságában is HALHATATLAN szerelemről.
(Fodor Ákos könyvének előszava)
„A szerelem áttfogó, hatalmas, univerzális témája /.../ nem leszűkíti Fodor Ákos költészetét, nem egyetlen réteget, szeletet vagy csoportot emel ki belőle, hanem éppen ellenkezőleg, legteljesebb ragyogásában mutatja meg ezt a csodálatos, minimálisra vett világot.”
(Csuhai István: Mást nem. Élet és Irodalom, 2015. június 5.)
Fodor Ákos (Budapest, 1945. május 17. – Budapest, 2015. február 21.)
Néhány vers Fodor Ákos kötetéből
CANTICUM CANTICORUM
úgy vágyom rád, mintha itt se lennél
SZERELEM
ahogy a szél meglebbenti a függönyt:
nem a függöny, nem a szél. A lebbenés
NYÁR. DÉL
A tenger fürdik, fürdik önmagában.
Látványt és látást fölperzsel a Nap.
Két hatalmas közöny közös terében,
haza-találó, esztelen örömmel
ölelkezünk, tán nemet is cserélve,
névtelenül, történetlenül.
Meg nem tarthatóan, el nem veszthetően
érvényes, édes minden.
A KÉRÉS
– s ha addig élek
is: inkább engem hagyj el,
mint magad, Kedves!
EGY SZENVEDÉLY ANATÓMIÁJA
„Gyere
közel, közelebb,
még közelebb, kérlek, még, még,
egészen közel, tapadóan-egészen! –
– Én akarlak eltaszítani.”
ÉRINTKEZÉS
(jelen románc elején arról volna szó
– ha nem veszélyeztetné mindkettőnk
eszményi figyelemösszpontosítását – hogy én
inkább az ágy mellé szeretnék már feküdni,
mintsem meg- és beágyazgatni. Vagy arról
a börleszk heroizmusról, ahogyan az ételt
szeretném inkább a tányér fölött lebegtetve,
evőeszközök nélkül, a számtól
a lehetséges legnagyobb távolságban
elfogyásra bírni; a közismert jóllakásra,
mosogatásra, újabb beszerzések kényszerére – s ami
ezzel jár – való tekintettel. Stb. Ám, mivelhogy lírai
énünk ezúttal érzelmi okból került EGY lapra, térjünk
rögtön a tárgyra, míg megfelelő a hőfok:)
Elutasítólag megsimogatlak.
MÉG MAGASABB MATEMATIKA
1 + 1 az nem „2”
– hanem:
egy ILYEN
meg
egy OLYAN
(és persze még az is csak akkor,
ha egyáltalán: „+”)
MEGÁTALKODOTTSÁG
Nem adom vissza:
szemhéjam mögött őrzöm
Legszebb Képedet.
BÚCSÚ: MOSOLY
A szerelemről
csak jót és rosszat tudok
mondani – mást nem.
