Ugrás a tartalomra

 

Carbonaro – Utazás tréfás rímekben Magyarországon és a világ körül

 

Szőcs Géza - kötetborító

Carbonaro: Utazás tréfás rímekben Magyarországon és a világ körül

Ajánló Szőcs Géza új verseskötetéből

 

 
 
Szőcs Géza új kötete – amely az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában jelent meg a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárra – kicsi és nagy gyerekeknek egyaránt szól, a szerző hat éves kortól százhat éves korig „tréfás rímeket” kedvelő olvasónak szánja. A könyvet Jánosi Andrea illusztrálta, a megkapó borító is az ő munkája.
 
 
 
 
KOVÁSZNAI HEGYEK. A KOMANDÓI KISVASÚT VÉGÁLLOMÁSA
 
Űzik egymást a fellegek
vöröslő, égő vásznai.
Felhőkig érő fenyvesek.
Erdélyi táj, ko-
                       vásznai.
 
Csermelyek és székelyek.
Fenyveserdő, Kommandó.
 
Jósors, balsors űzi egymást,
mert a sors az forgandó.
 
Akit a sorsa ide vetne,
naphosszat málnát szedegetne,
horgászgatna,
madarat fogna
életfogytig s naphosszat.
 
Ha sorsa ide vetné.
Kaliforniai gólyahír
 
Gólya-Kaliforniából,
hír a gólya-kalifától
meg a vadmacska fiától:
a keselyű beteg a piától
avagy a terá-
                  pia-
                       piától.
 
 
 
A SZÁZÉVES WINNETOU, AVAGY INDIÁNTEMETŐ A SÖTÉT SÉTATÉREN
  
Barátaim! Ott, ahol a
Szamos, Maros, Oklahoma
találkozik éjjelente:
ott, ahol a három folyó
összeér,
s mégsincs oda
nagyon messze Kaposvár:
ott lakom.
 
Én ott lakom a
Szamosnál.
 
Pálinkámat megkapom a
csaposnál.
Hideg szél fúj, jólesne a
pálinka,
Isten áldja érte, drága
Bálintka.
 
Hej, a mai napon
esküvőmet tartom,
itt, a Fellegvár alatt, a
téli Szamos-parton.
 
Menyegző a temetőben
szülinapomon!
 
Szamos-part és Róka-koma,
Arizona, Oklahoma
tüzes víz és görögtűz,
szülinapi rock-lakoma.
 
 
Jegyzet. Az Oklahoma folyó annyira titkos, hogy még Oklahoma állam térképein sem tüntetik fel. Úgy látszik, nem a földön keresztül folyik, s így atlaszokban nem, csak versekben lehet nyomára bukkanni.
 
 
 
A GYERGYÓSZENTMIKLÓSI PILLANGÓKISASSZONY
 
Mi, hernyók elfoglaljuk most e várost,
Isten hozta Hernyószentmiklósra!
 
De hogyha a hernyók pillangóvá lesznek,
átváltozik városunk neve is
hernyóból Pillangószentmiklósra.
 
És lesz benne egy pillangókisasszony,
története könnyet ne fakasszon:
arra vár, hogy hozzá visszatérjen
egy snájdig fellépésű, délceg
                      tengeri lepke-ifjú,
hogy visszatérjen, s bocsánatot kérjen.
Hargita, Tolvajos-tető
A sárgarépát a székelyek,
s közülük nemcsak némelyek,
muroknak nevezik általában:
sajátos kő ez a nyelv falában.
 
Figyeld e pöttöm székelyt,
a csillagokba bámul,
Csaba királyfit várja
a téli éjszakában,
kezében messzelátó,
várja a rengetegben,
szívében semmi kétely.
Várja a hun királyfit
a kis, muroknyi székely.
 
 
 
A LÁNCHÍD KÖZEPÉN
                (kommentár saját egykori szavaimhoz)
 
Én azért szeretek megállni
a hidak közepén,
mert később pontosan azonosítható az a hely,
ahol álltál,
s akkor talán az is,
hogy ki voltál.
 
 
Nem más: csak a
Semmi mása vagy.
Mondhatsz bármily
szabad szavakat,
mégis csak a Semmi mása vagy.
 
Vajon mi a szabadakarat?
Önnönmaga foglya?
Lánca vajon hosszú-é,
s kinek keze fogja?
 
 
 
SÍRFELIRATOK CAPRITÓL NAGYVÁZSONYIG
        
I. NAGYVÁZSONY, KINIZSINÉ MAGYAR BENIGNA
 
Nyugszol immár, én Benignám,
én szerelmem, szép enigmám!
 
Hegedűdet, szép szerelmem,
eljött  a perc szétszerelnem.
 
 
   Kinizsi Pál a jelek szerint túl korán írta meg felesége sírfeliratát, aki túlélte őt, sőt utána még kétszer is özveggyé lett. Harmadik férjét ő vettette le a vár fokáról, hűtlenkedés miatt, amiből kiderül, hogy Magyar Balázs lánya nemcsak titokzatos és imádkozni szerető asszony volt, hanem igen energikus is. A Kinizsi (vagy valamelyik másik férj) elhamarkodottan megírt búcsúzó négysorosában említett hangszer valamilyen őshegedű lehetett.
 
 
 
II. NAGYSOMKÚT, SIRFELIRAT SZILÁGYI DOMOKOS* SZÜLŐHÁZÁNAK FALÁRA
 
                                „…és miért szültél velem halált” (Sz. D.)
 
Mikor e házban megszülettél,
sorsodon béka ült a kútban,
hogyha akkor a kútba nézel,
 
meglátod benne jövendődet,
s halálodat is megtalálod.
 
Házadon országút fut át,
hálószobádon országút fut keresztül.
Egy rossz jövendő szendereg  a múltban.
Most Nagysomkúton nagy som nő a kútban.
 
___________________________________________
 
 
   *akinek koporsója szülőházától a sírjáig ért
 
„Kedves Szilágyi Domokos, szeretett rokon, tisztelt nagykövet úr!
Mint rokonhoz és nagykövethez szólunk most hozzád: a költő – ki ne tudná – a halál rokona és Batu kán pesti rokona és Góg és Magóg fia ő, azonfelül pedig a mindenség nagykövete. Hadd fűzzük hozzá: kettős nagykövet, egyfelől a totális, szakrális, hatalmas, fényességes és beláthatatlan világmindenségé itt közöttünk – másrészt ennek a kopottas gyászoló gyülekezetnek, ennek a rebellis és búskomor transzilván Trauergemeindének a főkonzulja, mesterlegénye és vőfélye és utazó nagykövete a szakrális totális, hatalmas és metafizikus univerzumban.
Tisztelt nagykövet úr, kérjük, jelentsd a mindenségnek, hogy a kismamák mellében gyűl a tej és gyerekeink szájában nő a tejfog, nemrégiben pedig lázadás volt minálunk. Földjeinken gazdag termést hoznak az elvetett magok: a búza, a rozs, a konkoly, a zab, a csalán, a tövises bogáncs, az árpalányhaj és a beléndek, szóval mindaz, amit fáradságos munkával elvetettünk.
Jelentsd, hogy továbbra is gyanúsak a költők és a lelkipásztorok, jelentsd, hogy országút vezet keresztül a hálószobákon
s hogy általában minden éppen úgy van
s hogy Nagysomkúton nagy som nő a kútban.
Mint bárki lemérheti óráján és kilométeróráján, mint errefelé jövet magam is lemértem: a Házsongárdot Nagysomkúttól kb. 140 kilométer és másfél óra választja el. Mindenkinek olyan hosszú, az és annyi az élete, amennyi szülőháza és sírja közé befér.
A te életedben, Szilágyi Domokos, e másfél órába és 140 km-be belefért 38 esztendő, egy enciklopédia, a naprendszer összes folyóinak hossza, folytonos sírás és sírásás és egy véget nem érő tengerparti lakodalom. Mi is erre a menyegzőre, keresztelőre és temetésre gyűltünk össze itt a nagysomkúti tengerparton.” (Helikon, Kolozsvár, 1991. május 17.)
 
 
 
III. ELHAGYOTT TEMETŐ DÉL-ERDÉLYBEN
 
Magasztaltam.
Kereszteltem.
Vigasztaltam.
Marasztaltam.
Ne menj világgá.
 
Most itt fekszem
egyszerű sírban,
együgyű szavakban,
örök életben.
 

 

IV. CAPRI
 
Mióta Caprin jártunk,
medve-bátyám már nem is búskomor.
A fellegeket nézi gyakran.
Szivarozgatva nézi őket,
s a hullámokat meg a nőket,
s már nem olyan nagy patrióta.
Ahogyan mondom, Capri óta.
 
Medve-bátyám, medve, medve!
Itt leszel eltemetve.
A capri fellegekbe.
 
 
 
V. ARANYESŐ-BOKOR EGY BALATONLELLEI SÍRON
 
Felségem!
Én nem vitatom első voltát.
Meghódította Felső-Voltát.
És én is már az Öné lettem.
Odaadom testem, ne legyen enyém,
csak a remény számít, nem a nyeremény.
Nagyon meleg van
Ouagadougouban.
 
Ha majd leülsz mellém,
sírom mellé, Lellén,
fejfámon ezt találod:
 
aranyeső-vitorláit
csónakomnak bevonom
szél a széllel játszogat
vedd el tőlem testemet
neked adom magamat
holitt-holottságomat
vedd el tőlem magamat
csónakomat csókomat
magamat és engemet
vedd el hálóingemet
mindent amit nem szabad
amit egy lány nem tehet
mit zord erkölcs szétszakít
pap amit nem engedett
legyen tied mindenem
vegye tőlem kezed el
férfikéz mit elvehet
mindent amit nem szabad
vagy ha szabad nem lehet
 

 

VI. SZÁZ ÉV MÚLVA
Kísértet a dunaalmási temetőben
 
Van itt aztán fejfa,
ejha, mondom, ejha!
sírkeresztek, fejfák.
 
Nyújtom is a gyertyát.
 
Ki énekel a föld alól,
ki az, ki onnan földalol?
 
Te nevetgélsz a sírkövekben?
Ki sírdogál a sírkövedben?
 
A földet innen én kihányom.
Te járkálsz itten, jó Mihályom?
 
Gyújtom a gyertyát.
 
Mi világít a régi fában,
mi világít ott lent a fűben,
mi ez a fény a temetőben?
Vaku villog a sírkövek közt:
 
világító villám
sírköveden, Lillám.
 
 
 
VII. BÉCS, KAPUCNISOK SÍRBOLTJA
 
Ma éjjel szembenézek
az üres sírveremmel,
késemmel hadonászva.
Vagy épp revolveremmel.
 
És elviszem magammal
egy szép kisasszony titkát.
Belülről fogom lakni
a Kapucinus-kriptát.

 

 

 

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.