Nehézségi erők – Simon Adri versei
NEHÉZSÉGI ERŐK
SIMON ADRI VERSEI
NEHÉZSÉGI ERŐK
Egy asztrofizikai áttörés: a gravitációs hullámok mérésének margójára, Albert Einsteinnek, Rainer Maria Rilkének és Radnóti Miklósnak, 2016-ból
A Hold visszaveri a fényt, de egy intergalaktikus támadást
biztosan nem. Ellenben teljes felületén a gravitációs hullámok
aztán vernek, mint a fene! Igaz, nem vernek úgy,
mint más hullámok mondjuk szülő-Földemen,
de nem történhetne meg ott sem, a Holdon, hogy egy
végeláthatatlan, kietlen, hanghullámokat sem továbbító,
csak a fénnyel szemben tehetetlen, mínusz 273 fokos,
azonnal ölő világegyetembe kiszálljunk a vonzásköréből.
Erős bennem ugyan a késztetés, hogy reklamáljak
az Országos Traumatológiai Nyelvészeten „a Hold ma oly kerek!”
passzus miatt, hiszen ez az emberek félrevezetése, egyenesen
a komplett emberiség egyetemes megtévesztése, totális
visszazüllesztése a prekopernikális, sötét kora őskorba,
vagy hova, amikor még azt hitték, a Hold nem mindig kerek
– jav.: gömbölyű, de ebbe már tényleg nem kötök bele –,
hanem néha félkör vagy urambocsá’ sarló alakú, vagy mondok
még rosszabbat, egyszerűen eltűnik, nincs többé, kaput! Holott
pontosan tudjuk, hogy a Hold mindig kerek, csak
nem mindig ugyanúgy ver. Vissza. Fényt.
Vagy életet. Hülye Radnóti, hülye Rilke.
(LEGYÉL MA HŰVÖS ...)
Legyél ma hűvös, kemény velem.
Mondd, hogy a küzdés reménytelen.
Hogy nem lesz többé zöld karácsony,
hogy nem férek át a börtönrácson,
hogy a Föld lassan bűzlő fekély,
hogy rám csattan a csatornafedél,
hitesd el, az élet földi pokol,
és a Nagy Doktor úgyis kipakol,
légy kietlen, vad menedék.
Fújd szemembe a szél hidegét.
ÖLEL, NYALDOS
Mikor a teherlifttel alászállok,
mindig remélem, végre becsapódik,
és szétterjesztett szárnyakkal áll ott
az angyal, akinek nem rossz, nem jó itt;
aki csak áll, és szelíden néz rám:
ő még, azt súgja, most is megbocsát,
és én is csak állok, lelógok bénán,
egy világvégi tenger ölel, nyaldos át.
Felizzik a tér, vállamra száll az angyal,
lángra kapnak mind a háztetők,
és én csak állok, szívemben faggyal –
és megfogom és megszorítom őt.
