Könyvek nyárra dióhéjban 4.
Abafáy-Deák Csillag szatirikus novellái egyszerre fakasztják mosolyra és késztetik meghökkenésre az olvasót; Pruzsinszky Sándor mesterien kelti életre a 19. század nagyjait drámáiban; Száraz Miklós György regénye egy betörés elindította eseménylavina sodrába rántja magával az olvasót. – Laik Eszter nyári könyvajánlója.
Mosoly és meghökkenés
Bár Abafáy-Deák Csillag novellái évszaktól függetlenül pezsdítő olvasmányok, ezek a „másfél percesek” – ahogy Vörös István nevezi a rövid elbeszéléseket ajánlójában – igazi felüdülést jelentenek a nyári forróságban.
A kacagtatótól a drámai kifejletig megannyi történet vonul fel e kötetben, az olvasónak oly ismerős, mégis egyedi szituációkban. Abafáy-Deák Csillag mindig a meglepő felé kanyarítja mind a cselekmény, mind karakterei alakulását. A szörnyű öregasszony például, aki lehetetlen természetével már sírba vitte férjét, kicselezi a gyerekei utolsó, kétségbeesett manőverét is. Vagy az ajándékba kapott világító óra, amely a nyugodtabb alvást szolgálná, de fényével épp a pihenéstől fosztja meg „áldozatát”.
A szatirikus történetek mesterien vegyítik a tragikumot és a komikumot – nem a meghökkentés a cél, az csupán kellemes hozadéka az olvasásnak. A szerző humora egyszerre érvényesül a nyelv játékosságában és a burkolt jelentésrétegekben: Ilona, aki amúgy Heléna, almával áll bosszút társán; egy másik női főhős „problémás” férje kaktuszgyűjteményét egy hosszú, vérvörös tüskéjű példánnyal egészíti ki.
Az események nem egyszer szürreális irányt vesznek, az ábrázolás a líra eszközeivel hat: a szinkronúszó lány, akinek testét lefitymálva azt jósolják, nemsokára bálna lesz belőle, lassan bálnabőrt növeszt, és a következő versenyen élvezettel úszik el a víz alatt a semmibe.
Abafáy-Deák Csillag: Nem könnyű szeretni. Parnasszus Könyvek, 2018.
***
Egy előre be nem jelentett betörés krónikája
Száraz Miklós György jelentős nagyregényei (Apám darabokban, Lovak a ködben) után bebizonyította, hogy a kisebb formákat is mesterien kezeli: az Osztozkodók egy nyárra is jó szívvel ajánlható, rendkívül izgalmas nyomozás története. A rejtély, a megfejtendő titok mint szépirodalmi toposz eddig sem állt távol az írótól (lásd korábbi novelláskötetét), most azonban mindennél rafináltabban vonja be az olvasót egy különös betörés nyomán keletkező eseménylavina sodrába. Két barát – egy-egy barátnővel az oldalán – hirtelen ötlettől hajtva elhatározza, hogy betöréssel fordítanak szerintük sivár sorsukon. És mivel a fátum kiszámíthatatlan, a lakásban egy lottószelvényt is találnak – még ők sem sejtik, ennek köszönhetően mi vár rájuk. A rablás révén a két bűnöző élete akaratlanul is összefonódik egy konszolidált budai családéval, akik egyáltalán nem úgy reagálnak a balszerencséjükre, ahogy az a hétköznapokban lenni szokott.
A regényben lapról lapra haladva rakosgathatja össze az olvasó a mozaik darabkáit, az író kellemes balladai homályt teremt az események köré, miközben nem ereszti a figyelmet. Messze több az Osztozkodók, mint krimi: utazás a lélek mélyére, tett és megbánás, harag és megbocsátás, szeretet és szeretetlenség, a van és a nincs, a kötődés és a sehova nem tartozás regénye – azoké a dolgoké, amelyeken mindannyian osztozunk.
Száraz Miklós György: Osztozkodók. Scolar Kiadó, 2018.
***
Nagyjaink drámái
Ritka esemény manapság magyar drámakötet megjelenése – mióta kimúlt a boldog emlékűRivalda sorozat, amely évtizedeken át vonultatta fel a friss magyar drámatermést, alig-alig jelennek meg kortárs szerzők színművei.
Ezért is, de minősége okán is ünnep Pruzsinszky Sándor kötete. A szerző gyakorlott drámaíró, több darabját bemutatták országszerte, s nem utolsósorban az Irodalmi Jelen állandó szerzője is, részt vettnovellapályázatunkon, és nemrég elnyerte a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany-pályázatának első díját a Fény természete című novellával (amely itt olvasható az Irodalmi Jelenben). A novella is bizonyította, hogy Pruzsinszkynak milyen kivételes érzéke van a 19. század nyelvéhez és gondolkodásához, drámáiban pedig különösen hitelesen bújik nagy elődök bőrébe.
A kötetben közölt színművekben Bessenyei György, Katona József és Péterfy Jenő buktatókkal teli életútjának egy szakasza elevenedik meg, valamint egy első világháborús és egy modern történet – előbbi egy katonaorvos sorsát ábrázolja, aki öngyilkosságával ítélkezik a háború embertelensége felett, utóbbi
egy művészpáros önmagukkal vívott küzdelmeit, akik Ibsen Solness építőmesterének légvárát építik. Mind az öt – a kort és a szereplők társadalmi helyzetét tekintve különböző – színdarab lényegében ugyanazt a kérdést feszegeti: a tisztánlátása és erkölcsi tartása miatt magányossá váló ember méltatlan vesztét. Pruzsinszky Sándor dialógusaiba azonnal belefeledkezik az ember, éppolyan plasztikusan keltik életre a kort, mint a legnagyobb 20. századi elődök: Németh László, Sütő András, Szabó Magda vagy Székely János drámái.
Pruzsinszky Sándor: Megérkezés Totoposzba. Magyar Napló Kiadó, 2018.
