Irodalmi Jelen
  • Szabad lélek, kötött forma

    Beszélgetés Vesztergom Andreával

    Mára „védjegyévé” vált kitűnő szonettkoszorúit egykor Lator László szigorú tolla javította. A kötött forma nála fegyelmező erő, egyébként pedig képes sok mindent „csakazértis” alapon véghez vinni: legyen az félmaraton, hegymászás vagy nehéz versformában komponálás. „Civilként” gyerekekkel foglalkozik, nagyon is felnőtt módra. Rajzolni viszont csak koalát tud, mint mondja, azt sem jól. – Vesztergom Andreával beszélgettünk.

  • „Megjártam a poklot, de nem kárhoztam el”

    Beszélgetés Fecske Csabával

    Fecske Csaba költészete éppolyan sokoldalú, mint ő maga. A népies lírától az avantgárdon át a posztmodernig olvas és ismer szinte mindent a magyar irodalomból. A költészet mellett a barátságok éltetik, nemcsak Miskolcon, de országszerte nagyon sokan ismerik, olvassák. 1990-ben az élet „bepróbálkozott”, hogy kettétörje pályáját és őt magát – ám a sors nem tudta: ezt a költőt keményebb fából faragták annál, hogy feladja...

  • Laik Eszter

    Szilánkok ünnep idején

    Meddig marad ilyen bizakodó, büszke és odaadó az ember? Meddig tart ki a felhőtlen hit, és meddig őrződik meg az emlékezet zavartalan tisztasága? Meddig élhetünk a pillanatban, és hol kezdünk szorongani attól, mit hoz a sors? – Laik Eszter tárcája.
  • A legszebb szó a nyugalom

    Betekintés a kulisszák mögé, III. rész

    Anyai ágon szépapja testvére volt Táncsics Mihály, Gogollal, Arannyal és Karinthyval készítene interjút, ha visszamehetne az időben, jelmeztervező szeretett volna lenni, végül a szerkesztésben találta meg önmagát, az egyedülléttől nem riad vissza, a természet közelsége és a havas, téli táj megnyugtatja ­­– Laik Eszter az Irodalmi Jelen műfordítás- és esszérovatát gondozza, illetve a Hónap alkotóját, vele beszélgettünk.

  • Laik Eszter

    Felelni Nemes Nagynál

    „Édesapáméké az irodalomtörténet szempontjából is neves ’57-es évfolyam volt: a párhuzamos osztályban érettségizett ebben az évben Tandori Dezső, akinek osztályfőnöke is volt Nemes Nagy, nem csupán tanára.” – Laik Eszter tárcája.
  • Laik Eszter

    A falevélfújó nélkülözhetetlensége

    „Az ég látja lelkem, ha valami cinikus földönkívüli-csürhébe botlanék, akik fémből készült térdüket csapkodva vihognának a humán lények elmaradottságán, teljes mellszélességgel megvédeném a Homo sapiens bölcsességét.” – Laik Eszter tárcája.

  • Tágasság, ami előrevisz

    Beszélgetés Szöllősi Mátyással
    Író, költő, fotográfus, zenehallgató és korábban zenét művelő alkotó, aki különféle műfajokban feldolgozta már graffitis élményeit éppúgy, mint egy, a mindennapokat korlátozó betegségtörténetet vagy kovásznai, sóvidéki és baskíriai találkozásait olyan emberekkel, akiket a nagyvárosban sosem láthatnánk. Befelé forduló alkatával folyamatosan kifelé, mások felé fordul – többek közt arról beszélgetünk, miként lehetséges ez, és hogy hol tart jelenleg pályáján a sok műfajú, fiatal szerző. – Laik Eszter beszélgetése Szöllősi Mátyással.
  • Laik Eszter

    Titkos járatok

    „Különös műfaji „átúsztatásnak” lehettek tanúi, akik annak idején a költő Szöllősi Mátyás versgyűjteményei után első prózakötetét vették a kezükbe. Mert a szerző valóban olyan lágyan és simán mozdította el líráját a próza irányába Váltóáram című, 2015-ben megjelent novelláskötetével, mintha egy folyó sodrásában haladtak volna tovább a művek a maguk útján.” – Laik Eszter kritikája.
  • A döntések kútjából

    Mandics György és Szergej Pantsirev új köteteit ismerhették meg az érdeklődök az Országos Idegennyelvű Könyvtár nyári estjén, amely a barátságok jegyében telt. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent művek egy sorsfordító időszak lenyomatai.

  • „Az ember magával mér, nem mással”

    Beszélgetés Jászberényi Sándorral

    Nem az a típusú író, aki elbújna az élet elől – kevés olyan tűzfészek van a földön, amelyet ne járt volna meg haditudósítóként, újságíróként. Az élmények idővel szépirodalommá érnek, az utóbbi időben leginkább prózákká, de Jászberényi Sándor a versírást sem hagyta el. És immár „nyugati történeteket” is olvashatunk tőle, legutóbbi elbeszéléskötetének alcíme szerint. – Az alkotóval többek között valóság, előítéletek, mitológia és írás viszonyáról beszélgettünk, és arról is, mit tesz a „felhajtás” az íróval.

  • „Csak a fontos verseket kell megírni”

    Beszélgetés Varga Melindával

    E beszélgetést már lezártuk, amikor kiderült az örömteli hír: Varga Melinda József Attila-díjat kapott. Az elismerés szép fénypont a pályaíven: tizenöt éves korában jött el Gyergyóból, a szíve azóta is „ingázik” a falu nyugalma és a város nyüzsgése között, és ez verseiből is visszaköszön. Mióta pályakezdő tehetségeket mentorál a Kárpát-medencei Tehetséggondozóban, Budapesten is sokkal több időt tölt. S bár a karantén a költői énjének kedvező visszavonulás-elcsendesedés időszaka lett, tele van tervekkel, és Varga Melinda terveiből mindig különleges dolgok születnek. – A költőt, a szerkesztőt, a mentort kérdezte levélben Laik Eszter.

  • Laik Eszter

    Hazák között

    A Pécsi-esszék egyik leginkább üdvözlendő vonása az olvasmányosságuk: lehet irodalomról szólni széles körű erudícióval úgy, hogy pontos, érzékletes, tisztán megfogalmazott mondatokból bontakozzon ki a lényeg. – Laik Eszter kritikája Pécsi GyörgyiHonvágy egy hazáért című esszékötetéről.

  • „Idővel minden múlttá szelídül”

    Interjú Turczi Istvánnal

    Az a költőnk, írónk és irodalomszervezőnk, akinek saját életműve mellett legalább olyan jelentős főszerkesztői-mentori tevékenysége: folyóirata és kiadója, a Parnasszus rengeteg fiatal költőt indított már útnak. Turczi István regénnyel, verseskötettel, sőt egy tőle szokatlan műfajjal is jelentkezett az elmúlt bő év során, mert még a bezártság is meghozta a gyümölcsét alkotói mindennapjaiban.

  • Laik Eszter

    A Tödi-hegy árnyékában

    A Két obeliszk és Márton László regényvilága
    „Márton László ahhoz hasonló eljárással formálja meg a lapokon anyagát, amikor a fotográfus több rétegben fényképezi egymásra az elé táruló látványvilágokat, némelyik réteget haloványabban, a másikat finom torzulásokkal, itt kevesebb, ott több fénnyel, s az így születő műalkotás kiad egy csakis a szemünk előtt leképződő, saját valóságot.” – Laik Eszter kritikája.
  • Elefántok a dolgozószobában

    Laik Eszter beszélgetése Márton Lászlóval

    Márton Lászlóról nehéz elképzelni, hogy olykor pihen is. Pedig valamikor biztosan erőt kell gyűjteni a „mázsás” műfordítások és a súlyos témák ihlette regények között, de úgy tűnik, a pihenőidőben inkább drámákat ír. A hónap alkotóját arról kérdezgettük, miként csinálja mindezt.

  • Kendőzetlenül, de nem szemérmetlenül

    A zeneiség Frideczky Katalin legújabb kötetének is jellemzője – egy „triót” vehet kézbe az olvasó. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent, Újratervezés című prózagyűjteményről az Írók Boltjában beszélgetett a szerzővel Laik Eszter szerkesztő.

  • Frideczky Katalin könyvbemutatója az Írók Boltjában

    Frideczky Katalin frissen megjelent, Újratervezés című kötetéről beszélget a szerzővel Laik Eszter az Írók Boltjában március 4-én.

  • A fizetés nélküli szabadságra ment költői én

    Beszélgetés Kántás Balázzsal

    „Szerintem alapvetően az a mi nemzedéki élményünk, hogy pont akkor váltunk felnőtté, amikor kezdett kiderülni, hogy a rendszerváltozás utáni világ mégsem olyan vidám, biztonságos, szép és jó, mint ahogyan gyerekkorunkban, a boldog 90-es évek tájékán, a hirtelen nyakunkba szakadt demokrácia idején megszokhattuk.” – A hónap alkotójával, Kántás Balázzsal Laik Eszter beszélgetett sok más mellett a kritika jelenéről, valamint a költői „pályaelhagyásról”, ami azért mégsem teljesen igaz…

  • „Amikor történik valami az élet szebbik felén”

    Beszélgetés Simon Adrival

    Költő, szerkesztő, az Irodalmi Jelen kritikarovatának vezetője, de mindenekelőtt „simonadri”, akire nehéz nem odafigyelni, ha mikrofon elé áll egy-egy esten. Verseiből egyszerre árad a melankólia, a humor és a szenvedély. Hogy e három miként fonódik össze benne és a műveiben, többek közt erről beszélt munkatársunk, a nemrég Bella István-díjjal kitüntetett Simon Adri.

  • A piros-fekete önfeledt táncot jár

    Kányádi Sándorra emlékeznek az Irodalmi Jelen szerkesztői

    Kányádi Sándorra emlékeznek az Irodalmi Jelen szerkesztői a költő 85. születésnapjára írt műveik újraközlésével.