Gomblyukába tűzi a telet – Száva Csanád versei
Gomblyukába tűzi a telet
Száva Csanád versei
csendélet hétköznapokra
gomblyukába tűzné
a szombat délutánt,
belopná a hétfő reggelekbe
az ebéd illatával, a csókkal,
amikor összehajolt arcuk
a bevásárlókosár fölött, és
éjszaka ablakukat
megkopogtatták a csillagok.
téli obszesszió
várd meg, amíg lehull a hó,
vagy jégkristály-törmelék
pattog a szürke aszfaltra,
figyeld, ahogy árnyékokat
rajzol ki a tél a tájban,
keresd magad a hóban
és az átmenetben, amikor
cseppfolyós, színtelen
semmi lesz a fehér végtelenből,
a csendből bomlik
ki a zaj,
és a hangok
csenddé ülepednek.
(csend)
alkonyatkor ha
árnyékba nyúlsz a csendet
megérintheted
(tavasz)
hajad kék éghez
simul füveket iszik
égszínű szemed
