Ugrás a tartalomra

 

Átlátszó hamuzótál a Hold

érintés

a kórterem ajtajából látom,
a hátsó ágynál imádkoznak.

nagyi alszik.

leülök az ágya mellé, és nézem.
kicsit megnyitja a száját, kicsit szörcsög is.

(az erek szétpattantak a karján.
a csuklójában van a tű. )

belefeledkezem a látványba.
arra gondolok, így nézi egy anya
a gyermekét, mikor mesélés után elalszik.

a hátsó ágynál Istenről beszélgetnek.

aztán a nő feláll, megsimogatja
a fekvő nénit, és elindul kifelé.

engem is megsimogatna, kéri egy másik.
a nő odalép. az arcomat is, mondja.

(a nővel egymásra nézünk. kimegy.)

nézem tovább nagyit.
megsimogatom. az arcát.
meg a lila karját, meg a kézfejét,
a mellkasát.

késő esti jegyzet

kint hagyott festékes vödör a hold,
benne  sok kicsi törmelék, amit apám gereblyélt.
a hátsó lámpa megvilágítja a szürke lavórt,
érik a cseresznye. egy hét múlva szedni kell.

mindennapi jegyzet

két sértett ember kerüli egymást a házban.
régen kinőtték egymást, de egymás nélkül
nem tudnak összemenni.
régen nem értik egymást, de egymás nélkül
nincs a fejük felett ház.
sosem illettek egymáshoz, mégis megcsinálták
az életet, mindenestül, ketten.
most meg néznek maguk elé,
és azt hiszik, boldogtalanok.

koktélparadicsom

nem tudom, honnan szerzik a panziók
a paradicsomot. vizes, kemény, sárgazöld,
íztelen mind.

anya termeszt a kertben.
kicsi, zamatos bogyók a bokrokon.
koktélparadicsomban az anyám.
nézi őket, és követeli a jussát.
két fürtös hajú unokát.
én meg nézek magam el,
aztán meg magam mögé.

hová tűnt két termékeny évtized.
nincs szerelemgyümölcse senkinek.
csak faljuk a koktélparadicsomot.
anyám meg én.

komplementer dal

(a kilátós presszóban)

seprik a morzsát az abroszról,
hullik az égről a szürkület.

a távolban gyógyszeres dobozokból vágott,
ragasztott lakótelep,
(gyerekkoromban technikaórára kellett.)

beleszarik egy galamb a vodkámba,
kérek egy másikat.
átlátszó hamuzótál a hold.
egy cigánylány virágot árul,
komplementer párok a bárban.

(elnyomok a holdon egy cigit)

én vagyok a vesztesek közt a győztes,
jó hely, rossz hely, ki mondja meg.
velős pirítós, még egy feles.
lent sok kis utca, makett.
hogy lehet egy képben
egyszerre Párizs, Prága, Pécs, Budapest.
világlott éjjeli élet.

kivágja a biztosítékot a viharos szél.
így lesz mindenhol tök sötét.
záróra, szól a pincér.

(valaki ringat és hazakísér.)

 

 

 

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.