Jelige: Álmodozó − Szavakba öntött szelfi; 18 lettem
Szavakba öntött szelfi
Jaj, de szép a naplemente! Hol a telefonom?
Nem találom a zsebemben, hiába kutakodom
Hiszen otthon hagytam a szobámban,
Amikor kijöttem sétálni korábban.
Kénytelen leszek más módszerhez folyamodni,
A sajnálatos helyzethez igazodni.
A szelfit az agyamban készítem el
Másképpen a gyönyörű pillanat elszelel!
Végül is az emlékezet a legjobb galéria,
Ott aztán nem telik be soha a memória.
Képzeletben emelem a kezem
A naplemente lesz a hátterem
És kirajzolódik az arcom, kissé homályos,
De a lényeg kivehető, a háttér hatásos.
Látszik a szám, apró mosolyra húzódik,
Szám szélén két kis gödröcske látszódik.
Orcám kissé piros, csípi a hideg szellő,
Pösze orromat ellepi tucatnyi szeplő.
Dús szempillám, szürkéskék szemem,
Akár két tengervízzel töltött verem,
Szemöldököm kusza, homlokom meg túl nagy
Füleim vége éppen látványosan elfagy
A hajam szélfutta, szétáll minden szála
Egy szénakazal jobban néz ki nála.
Inkább elkészítem gyorsan a szelfit,
Egy rendes képpel nem szenvedek ennyit!
Katt! A képzeletbeli gombot megnyomtam!
Jaj! Remélem nem pislogtam!!
18 lettem
Mit tanultam a 18 évem alatt?
A legtöbb tudás az életből fakad!
A sok közül a fontosakat ki tudom emelni
Bár igazából nem kért meg rá senki.
Mivel, mint mindenki, sokat vagyok suliban
Az itteni tudás hasznosítható a legjobban.
Már megtanultam, hogy házit akkor kell írni,
Ha a tanár 100%, hogy bekéri.
És amikor bejelentenek egy dogát,
A hangos ellenkezés sosem árt!
Aztán otthon sorozatot kell bámulni
Az anyagot meg óra előtt gyors átfutni!
És ha az ember csodára keres példát
Nézze csak meg a büfés kaják árát!
Csóró gimisként irány a Spar
Pár száz forintért mindenki megkajál.
Az osztályban meg az a sztár,
Aki a tanárral órán eldumál!
De még a sulihoz tartozik, hogy hogyan jutsz oda,
A tömegközlekedés is külön egy csoda!
Amikor kétszáz emberrel nyomorogsz
És rálépsz egy lábra ahányszor mozogsz
A banyatankos nénikkel kell külön vigyázni,
Annak a kerekét mindig sikerül a lábon áttolni!
És amikor hazafelé bemész a boltba a nagytáskával
A biztonsági őr biztos rád tapad az "én figyellek" ábrázatával!
Az is fontos tudás, hogy a kórházi WC− k
A mosdók mércéjével mérve az alsó érték.
Ne menj be, hiába hiszed, hogy egy higiénikusra leltél,
Mert betegebben távozol, mint ahogy bementél!
Már rájöttem, hogyha az ember éhes
Egyen nyugodtan csokit, amennyit képes!
Mert ha kint van instán, hogy #a_fitt_élet_lehetséges
Mindenki úgy gondolja: milyen egészséges!
De a suli mellett ott a család is.
A családi összejövetel szerintem mindenhol fenomenális!
A nagyi vagy meg sem szólal vagy mindenkinél hangosabb,
Egy családtag mindig úgy gondolja, hogy ő a legokosabb!
A régen látott rokon elmondja mennyit változtam,
Bár ugyanolyan vagyok, mint amikor vele múltkor találkoztam.
És ha nemrég a tizennyolcba léptél át
Mindenki tudni akarja milyen felnőttként a világ.
Bezzeg amikor végül azt válaszolom,
Hogy „hát a hamis személyimet így már nem használom”,
Az nem igazán tetszik nekik,
Az ilyfajta poénkodást igencsak megvetik.
Persze mondhatnám azt is, hogy mivel már mehetek szavazni
Meg kell tanulnom a kisebb rosszat választani.
Bár igazából nagyszájú csak addig vagyok,
Amíg nem hagyják rám a dolgok intézését a nagyok.
Ha már egyedül kell visszavinnem egy ruhát,
Vagy mondjuk kifizetnem a pizzafutárt
A bátorságom rögtön tovaszáll,
És semmit nem ér, amit megtanultam már!