„Ne nyugtalankodj, lábujjhegyen jár a fény”

2021. szeptember. 15. - 12:57

20 éves az Irodalmi Jelen

Szeretettel várunk minden kedves szerzőt és olvasót az Irodalmi Jelen 20. születésnapi gálaműsorára a Petőfi Irodalmi Múzeumba szeptember 21-én este fél 7-re! A pódiumműsor után állófogadásra kerül sor.

Közreműködik: Tallián Marián és Lázár Balázs
Az esten a lap örökös munkatársainak és a közelmúltban elhunyt szerzőinek verseit és rövidprózáit hallhatják.
Műsoron: Faludy György, Makkai Ádám, Méhes György, Szőcs Géza,
Bogdán László, Farkas Árpád, Ferencz Zsuzsa, Dobozi Eszter, Francois Bréda, Kányádi Sándor, Kinde Annamária, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, OIáh János, Tandori Dezső, Térey János, Zudor János művei.

Ízelítő a műsorból:

"Hajnóczyk, Dózsák meg Rákócziak –
ó jaj nekünk, mi történt ennyi lánggal
és a hazánkkal?
Parasztok nyelve, nem urak latinja,
nem grófok rangja, de jobbágyok kínja,
magyar nyelv! fergetegben álló fácska,
hajlongasz szélcibáltan, megalázva –
s ki fog-e törzsöd lombbal hajtani?
Te vagy jelenünk és a hajdani
arcunkat rejtő Veronika-kendő
és a jövendő."

Faludy György: Óda a magyar nyelvhez

"Huszonhatodik századbeli hazám költői, akik ezt, amit mondok
csak mint nyelvemléket fogjátok olvasni, ha fogjátok
látszunk-e nektek, láttok-e tisztán? vagy ezt a kort is
füstfüggöny-cafatok takarják majd el, dörgésrétegek
akna lába fölrúgta homoktölcsér, ejtőernyősök
szakadt, égett rongyai, mint támolygó, nyomorék selyemsárkányok az égen
bombavetők földbe süppedő csigaházai, mint mérhetetlen csizmaszárak
és mindemögül ki-kihallszik, ki-kilátszik az ének –
néhányan, több szólamban, énekelünk."

Szőcs Géza: Kérdések a XXVI. század költőihez

"Családunk megjelenése, ha lehetséges még jobban felháborította az utca népét.
Egyesek már tömeggyilkosságot emlegettek, és talán be is törik a ház kapuját, ha apu ki nem áll az
ablakba, és nem tart szónoklatot a tömegnek egy-egy kiló első osztályú csiperkét ígérve minden családnak."

Méhes György: Tatárok a tengeren

Nézd, szép Hazám, én nem tudom, mi vár ránk:
„démon sarkall”, vagy „angyal” keze int,
gondolom néha főleg aszerint,
hogy süt a hold, és mit hoz majd a karmánk.
Csak azt tudom, hogy sóvárgón kívánlak,
bár csonka vagy, ostoba és lökött,
mint kibe húsz Trianon költözött,
s így leghőbb vágyad kis, rejtett privát-lak…"

Makkai Ádám: XI. (Nézd, szép hazám)

"Én nem hagyhatom el bármily iszonyú vágtával se e földet,
ideláncoltak a fehér por, az alkonyi felhők meg a falvak.
Emlékeim férfias büszkesége előtt
megroppan a háborús paripák rohanása,
belemarkol hajamba a szél."

Oláh János: Katonák

"Ezek Isten várai. Gömbölyű falaikon
megtörik az alkonyat sikoltó sugárzása,
pufók bástyáikról árnyak lobogóznak az
elsötétülő hágók és völgyek felé,
utoljára is rózsaszín tornyaikon még ott
a remény, hogy legalább lelkünk le nem megy,
e könnyű és szabad pára meg nem adja magát
naponta semmi sötétnek."
Lászlóffy Aladár: Isten várai

'Mit kínáltak föl nekünk? Egy darab Európát.
Széllökések, együgyű Elvis utánzók, fenyegető öklök
dacára még ma is derekasan helytállunk."
Lászlóffy Csaba: Flamand balladmotívum

"vannak vidékek
ahol a népek
csöndben az ágak
jelekkel élnek
beszélni félnek
viharra várnak"

Kányádi Sándor: Vannak vidékek

"Lennék mindenség ingecskéje,
öltözködnék a szegénységre,
ne üssön át az éjszakákon
vacogó lélek, fázó álom."
Farkas Árpád: Dúdoló

"Fényistenekként, ok és okozat,
szálldoshatunk át égen, éjjelen,
a tapasztalat és az értelem
együtt teremt új valóságokat."

Bogdán László: A költői verseny XIV.

"– Magasságos ég! Te nem felelsz meg magyar regény főhősének! – mondta neki. – Vagy lehet, hogy megfelelsz, de nem nekem, és nem Erdélyben.
Erre Mik több ruhát váltott, volt erdélyi magyar hadsereg, Kik, reformáció, felvilágosodás, Rákóczi fejedelem, Bethlen Gábor fejedelem, Lorántffy Zsuzsanna, Ferencz Zsuzsanna, Körösi Csoma Sándor, Petőfi Sándor a segesvári csatatéren, erdélyi barokk, posztmodern, sőt, kolozsvári Állami Magyar Színház is."

Ferencz Zsuzsanna: Kik és mik ügyei

"az idő rövid története véges,
a rövid idő története azonban végtelen."

Tandori Dezső: A rövid idő története

"A létezőt nem meghatározatlanságában kell szemlélni, hanem rögzíteni kell határral és állandósággal. Az állandóság pedig a szellemi dolgok esetében meghatározottságot és alakot jelent, és ez az, amitől önálló létet nyernek."

Francois Bréda: Az ideális idők edényei