Irodalmi Jelen
  • Fülöp Dorottya

    Szandra May és Tom Vanguard megtörtént és meg nem történt kalandjai

    A Szandra May – Tom Vanguard történet legnagyobb ereje a szereplői szálak illékonysága és egymást elbizonytalanító volta, a szerepkörök folyamatos mozgása. Kinde Annamária költészetét erős asszociatív képek jellemzik, számos értelmezési irányból lehet közelíteni életművéhez. Szandra és Tom története sem szűkíthető le pusztán a fentebbi példákra, viszonyuk a felvázoltnál sokkal összetettebb és sokrétűbb. Ugyanakkor, úgy hiszem, ez a gondolatmenet hozzájárul ahhoz, hogy némiképp árnyaltabban láthassuk a problémát. Persze, még nagyon sok mindent kellene szisztematikusan átgondolni, hiszen ebben a költői világban olyan sok szereplő járja a maga útját, és vet fel az emberi létezéssel kapcsolatos kérdéseket... Megannyi szereplő, megannyi lehetőség, amelyek azt mutatják, hogy van értelme újra és újra kézbe venni Kinde Annamária köteteit.
  • Fülöp Dorottya, Varga Melinda

    A kutató sok mindent tanít az írónak, és ez fordítva is így van

    Kiskora óta szerves része az életének a művészet és az irodalom. Legyen szó saját versről vagy irodalomtudományos munkáról, rajzokról, a precizitásra törekszik. Addig nem ír le semmit, amíg nem áll össze minden képkocka a fejében. Jókai Mór költészetéből doktorál, amellyel eddig csak hézagosan foglakozott a szakirodalom. Mentorprogramunk során ebből a munkából is kapunk ízelítőt és többek között olyan fontos, közelmúltban elhunyt költők műveiről, mint Kinde Annamária, Lászlóffy Aladár vagy Szőcs Géza – Fülöp Dorottyát, az Irodalmi Jelen debütdíjas szerzőjét kérdeztük.
  • „Ne nyugtalankodj, lábujjhegyen jár a fény”

    20 éves az Irodalmi Jelen

    Szeretettel várunk minden kedves szerzőt és olvasót az Irodalmi Jelen 20. születésnapi gálaműsorára a Petőfi Irodalmi Múzeumba szeptember 21-én este fél 7-re! A pódiumműsor után állófogadásra kerül sor. 

  • Hegedűs Imre János

    „…lélek fekszik a boncasztalon”

    Demeter Zsuzsa kismonográfiája Kinde Annamáriáról

    „Demeter Zsuzsa József Attila-i allúziónak nevezi a „tenyeredben tartod szívemet” verssort, és ő, a monográfiaíró sem tesz mást, tenyerébe helyezi a verseket, verssorokat, trópusokat, s felmutatja azokat.” – Hegedűs Imre János értékelése Demeter Zsuzsa monográfiájáról.

  • Demeter Zsuzsa

    Sorokká rendezett világ – A hiúzok természetéről

    Részlet Demeter Zsuzsa kötetéből

    „…az értelem és érzelem, az emlék/múlt és a jelen disszonanciája, az éjszakánként megjelenő puha talpú hiúzok és a szintén puha talpú fázós jövő lesz a kerete ennek a világnak, ahol a »vak dióként diókban zárni lenni«-szerű magány tölti ki a mindennapokat.” – Részlet Demeter Zsuzsa kötetéből.

  • Irodalmi Jelen

    Húzódjunk közelebb! – Varga Melinda tárcája

    A levelem Kolozsvárról írom, a huzatok és szelek városából, ahol fekete a tél, hónak nyoma nincs, csak a dér csípi a bőrt. December van. Advent. Arra gondolok, milyen lehet a karácsonyod az égiekkel, s van-e a másvilági létnek földi receptora.

  • Böszörményi Zoltán

    Majorana az elköltözött Szandra May-t idézi

    Erebosz és Nüx gyermekével ne egyezkedj,
    fityiszt mutass neki, oboloszt ne fizess,
    mint Héraklész, Thészeusz és Peirithoosz,
    te is rábírod Kháront, ingyen vigyen át a Stüx folyón.

  • Varga Melinda

    Varga Melinda: Búcsúlevél Kinde Annamáriához

    Biztos vagyok benne, hogy valahol a teljesség felé tartasz, hogy az az út, amelyen most végigmész, napfényes, tiszta, mint egy légies vers, mint a csillogó szemű, ártatlan gyermek vagy a szelíden hullámzó tenger. E másik élet, dimenzió, lelkiállapot, nevezzük bárhogyan is, amiről oly kevés sejtésünk van nekünk, földi halandóknak, megadja minden kérdésedre a választ, amelyet átmeneti valóságodban, itt a földön nem találhattál meg. Valahol bizonyára mosolyogsz, és nem szeretnéd, hogy úgy búcsúzzunk tőled, hogy könnyes legyen a szemünk.
    Nyugodj békében!

  • Kinde Annamária

    Forró nyár végén

    Valami hideg lett.
    Valami elegáns.
    Valami történik.