Jelige: A.D. Sparker – Eredet (Nem a DiCaprio-s)

Réges-régen  minden úgy kezdődött, hogy az ember megszakította a kapcsolatot kínos majom rokonságával, akik kellemetlen helyzetbe hozták barátnője előtt. Folyton előnytelen családi képeket mutogattak róla, és egy perc nyugtot sem hagytak neki. Lemászott hát a fáról – persze szigorúan azután, hogy meggyőződött róla, nincsenek-e a közelben harapós kutyák vagy kötekedő, részeg walesi turisták, akik éppen kocsmatúrájuk sokadik állomásánál tartottak – és kétlábra egyenesedett. Akkor nagyon különlegesnek érezte magát. De ha tudta volna, hogy millió évekkel később mind a sokmilliárd ember ugyanígy, kétlábon fog közlekedni, valószínűleg fejen állva kezd el élni, hogy különlegesebb legyen náluk. De a történet ezen része nem is oly érdekes...

A legelső konfliktus a földön az volt, hogy Ádám és Éva összeveszett a neandervölgyiekkel, hogy melyikőjük az ember igazi őse. Éva egyesek hite szerint megevett egy almát, amitől rájött, hogy nem kóser meztelenül rohangálni, no meg megtanult gyököt vonni. Isten megharagudott, hogy Évának előbb jutott eszébe a gyökvonás, és azért is, hogy felöltözött, (ez sok mindent elárul a Mennyei Atyáról), és kiűzte őket az Édenkertből. De Ádámot miért, amikor ő nem csinált semmit? Talán, mert nem volt egy bombasztikus személyiség. Unalmas társaság is volt, Isten nem akart kettesben maradni vele. Szóval a kellemetlen társalgások elkerülése érdekében őt is száműzte.

Ádám és Éva kénytelen volt megalapítani a földi világot, ami persze nem volt olyan jó, mint az Éden. Született két fiuk, Káin és Ábel, akik folyton Istennek smúzoltak: áldozatokkal tömték, hátha visszafogadja őket a Paradicsomba. Egy baj volt csak e testvérpárral: a játszóidő helyett egymást ütötték agyon.

Más vallások szerint egy köldökből kinyíló lótuszvirág szirmai között csücsülő emberkével kezdődött minden, a tudósok szerint az ősrobbanással, meg a szokatlanul intelligens majmokkal. Mindenesetre egy biztos: a múltunk közös, ezért mi emberek mind összetartozunk.