A túsztárgyaló halott

Tömör és éles 

Tömör és éles. Mint a toledói acél. 
Nem öl, csak horzsol, beolt, megvált. 
Függővé tesz. Amin függsz, vékony,
mint a mindenség horpasza.
Milliméternyi, mint alattad a jég.

Nincs itt semmi látnivaló 

Nincs itt semmi látnivaló, jönnek majd
úgyis az elhárítók. Jönnél bár te, egy szál
lepelben, szétrontott siratófalamhoz.
A léleknek, mint tudjuk, textúrája van. 
A testnek, szegénynek, csak ez az egy lelke.

Görög dráma III

Ugyanazzal a szelíd tekintettel, 
ugyanazzal a nyugalommal várni 
a következő elektrosokkra,
hogy megszólalsz.
Ugyanúgy állni a hitványságok mágneses,
sűrű mezejében, mint tű a sebben,
elváltozás után. 

A lélek soványságáról 

A lélek soványságáról beszélek. Arról a helytelen 
testtartásról, amitől sem a zsír, sem a nemez 
nem óv meg. Az otthon melege, a hagyományos 
és a tantrikus szex sem. A tétova ódák. Komisz 
a művész egymaga. Ölel és öl. Kipréseli magából 
az önjelölt szépet, szépelgőkre tör, fenekedik.
De önmagával harcol. A túsztárgyaló halott.