Halmosi Sándor versei különleges atmoszférát sugároznak. Olyanféle spirituális és filozofikus töltet van bennük, ami megalapozza, hogy a hétköznapok eseményzuhatagából kitekintve egészen egyedi szemszögből lássunk rá a minket körülölelő világ kérdéseire. Ezek az írások a lét értelmét kutató, az életet valóban megélni akaró ember szándékait és lehetőségeit próbálják felderíteni.

Halmosi Sándor miskolci kötetbemutatóján Kégl Ildikó irodalmi sorozatának vendégeként mesélt többek között új kötete verseinek keletkezéstörténetéről, orosz és magyar képzőművész-géniuszokról.

Napjaink zsongó világában helyét kereső, keresztutak sűrűjében tévelygő, önmaga elé is akadályokat állító, s közben civilizációs viszketését vakargató ember kétségeit, tapogatózó próbálkozásait vetíti elénk Halmosi Sándor új versgyűjteménye.

Adományra hökken, aki költészetet vár Halmosi Sándor legújabb kötetétől. Mert igaz ugyan, hogy a Tantra és hőszivattyú verseket bocsát elénk, ám e poétikai kultúrának legalább annyi köze van a bölcselethez és a misztikához, mint az irodalomhoz.

Versek a költő Gondolat Kiadónál megjelent új kötetéből

Ebben a beretvaéles kritikai költészetben, ahol a vendégszavak és az utalások természete feloldhatatlan ellentmondásokat teremt, a metszés és szaggatás mögött mégis felsejlik némi humor, önirónia, az a férfias tűz, mely mégiscsak fény, ha emésztő is.

Halmosi Sándor póztalan költő. Nem díszíti túl a mondanivalóját. Szikár, köznapi szavakat használ. A sziklamászó bátorságával nyúl az egyszerűhöz, a természeteshez.

„Nincs vers, amelyben ne találnánk egy üres helyet, ami a mienk, az olvasóé. Finoman modern és lélek-közeli világérzékelés, elkülönböző Halmosi-brand. Precíz, angyalsűrűséget megbízhatóan mérő költészet.” – Halmosi Sándor új verseskötete a Gondolat Kiadónál.

„Persze még mindig ott vannak a technikai fejlődés indukálta veszélyek: az elgépiesedés az emberi kapcsolatok elsivárosodásához vezethet. Már gondolkodni sem kell, már egymásra sincs szükség, hisz ott az elektronikus eszköz, ami mindent tud, mindent helyettesít. De tényleg mindent?” – Halmosi Sándor verseskötetében Oláh András tett szellemi sétát.

Új kötettel jelentkezett Halmosi Sándor: a Lao-ce szenvedélye című versgyűjtemény az Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Szenvedélyről és csendről, elvonulásról és szellemi közösségről beszélgetett a költővel Laik Eszter a Háló Közösségi Központban, ahol néhány héttel korábban az Irodalmi Jelen díjait vehették át írók-költők-irodalmárok.

Harmadik korszakába lépett a népszerű költészeti tehetséggondozó műhely, a dokk.hu. Az új főszerkesztő részvételével csak úgy repkedtek az ötletek a portál megújításával kapcsolatban, az „email-magánklinikától” a költői sarokszobáig. A pergő felolvasások mellett végül egy eredeti török dal is felcsendült.

Az ördög nem alszik.
Altat.
(Halmosi Sándor)

Az Irodalmi Jelen a 2011-es év irodalmi eseményeiről, könyveiről és a közeledő világvégéről kérdezett írókat, költőket, szerkesztőket. Ezúttal Bódi Betti, Halmosi Sándor és Potozky László válaszait olvashatják.

Felolvasnak: Halmosi Sándor, Hegyi Botos Attila, Jónás Tamás, Korányi Mátyás, Mányoki Endre és Murányi Sándor Olivér.

 
A Gileádról – Halmosi Sándor könyvéről – Csoknya Sándor írását olvashatják lapunkon. Az írás mellett az Irodalmi Jelenen most meghallgathatják a kötet néhány versét a szerző előadásában.– Elmondja verseit Halmosi Sándor.