Szabó Fruzsina

Nem csak egy tarka kutya van a világon

2023. április. 05. - 18:54

A kötet bepillantást enged a szerző magán- és szerkesztőségi levelezésébe, amiből számos érdekességet tudhatunk meg nemcsak Temesi Ferencről, hanem olyan barátok és pályatársak életéről, mint Esterházy Péter, Szőcs Géza, Ördögh Szilveszter, Lázár Ervin vagy Déry Tibor.

A mű címadó prózáját olvasva kutyául érezhetjük magunkat. Kétféle szöveg váltja egymást: az elbeszélő házőrzőjének belső monológjai cserélődnek gazdájának gondolataival, így hol a férfi, hol pedig az eb elméjébe nyerhetünk bepillantást. A kisregény tele van tűzdelve olyan nyelvi játékokkal, amelyek a ‘kutya’ szóhoz és szinonimáihoz kötődnek. „Pénzért vehetsz kutyát, de farkcsóválást nem. Tudta ezt egy tiszteletbeli kutya, Schopenhauer nevű. Aki azt mondta: »Többet adok egy hű kutya farkcsóválására, mint száz barátságmímelésre.«” Temesi több nyelven is felsorol olyan, nyomdafestéket többé-kevésbé tűrő szólásmondást, melyek méltatlanul sértik a kutyák becsületét – magam nem is idézném fel ezeket saját négylábúmra való tekintettel.

Az elbeszélők monológjaikban a lélekvándorlást magától értetődő fogalomként kezelik; a Tao légköre kínai írásjelek képében lengi be a szöveget. A cím utalás a Csuang-ce bölcsességének részletére: „Nem a füleddel kell hallanod, hanem az eszeddel, nem is az eszeddel kell hallanod, hanem a szellemeddel. A külső hallás maradjon a fülednél; eszed maradjon az ellenőrzésnél; így a szellem üres és szabad marad és nyitva áll a dolgok számára. És a Tao az, ami ezt az ürességet betölti. Ez az üresség a szív böjtje.”

A férfi és kutyája életének sok eleme azonos: a konkrét és képletes láncok, amelyek más-más módon ugyan, de korlátozzák őket; a szeretet iránti kiolthatatlan vágy, az elutasítottság és az elfogadás közti vergődés. A sorok között viszont vigasztalást is kínál a szerző: ahogy a létező dolgok, úgy a fájdalom is mulandó. Hiszen az élet örök körforgás, a dharma kereke forog tovább, az embernek éppúgy, mint a kutyának.

A hely- és személynevek kitalált és valós változatainak keveredése régóta jellemzi az író munkáit. Önmagát gyakran írja bele történeteibe más néven, így lett belőle például Győző, a londoni cserediák a Győző, miutánban.

A különböző szövegformákkal való kísérletezés nem idegen Temesitől: A szív böjtjében is számos formabontó szöveget találunk. A Keresztrejtvény, avagy hátha így elolvassátok nem árul zsákbamacskát: vízszintes és függőleges feladványok megfejtésére hívja az olvasót egy megfejthetetlen fejtörőben. Az a vár az alsó tagozatos olvasókönyvekből ismert, szótagoló írásmóddal írt versikékkel tűzdelt, központozás nélküli gondolatfolyam. A Névváltoztatási kérelemben, amely levélformában írt szöveg, szintén eljátszik a forma adta lehetőségekkel; Grósz Sándor üzenetét olvashatjuk benne, amelyet a címben foglalt ügyben intéz a belügyminiszterhez. A Pólók, trikók, T-shirtök, vagyis eddigi életem? fele (socio-kapitalográfia) pedig egy „semmilyenista pólóbuzi” beszámolója néhány figyelemreméltó pólófeliratról: „A feleségem meg New Yorkból, István nevű cimborámtól hazacincált egy pólót, amelyre folyondáros gót betűkkel csak annyi volt írva: ’FUCK’. Nyugodtan viselhettem itthon, egészen addig, amíg el nem szaporodtak nálunk az akkor még nyugodtnémet turistacsoportok. Ezek lemerevedtek, irigykedve fölnevettek, koruk s nemük szerint.”

Az Élet és irodalom, amely megjelenésekor, 1990-ben nagy port kavart, a mai fiatal olvasók számára érdekes lenyomata lehet az 1970-es, 1980-as évek irodalmi életének. A fejezet Temesi Ferenc levelezését tartalmazza kortársaival: „Tengernyi levélből kirostáltam egy irodalmi önéletrajzra valót: a legjobbak, ma már látszik, azok voltak, melyekben jól odamondogattak nekem. Barátaim és felebarátaim, magyar írók, költők, dilettánsok írták hát meg a curriculum vitae-met – régi vágyam teljesült ezzel” – írja a könyv utolsó oldalán.

„Hölderlinem” – szólítja meg benne Esterházy az írót – „gyermekek oda, magam el, és még: valóságos izomszakadás: makacs – Apáti tanúsítandja majd. De jön még kutyára dér.” Nem lehet szószátyársággal vádolni a posztmodern zsenit, a levelek közül az ő tollából származnak a legkurtább és legfrappánsabb írások.

Temesi és Esterházy munkássága több ponton rezonál: mindketten bátran nyúltak a formabontó megoldásokhoz; Temesi egyfajta vetélytársként is tekintett emiatt a matematikus íróra. Ahogy Esterházynál, úgy Temesinél is elmondható, hogy műveiben elsősorban maga a szöveg, valamint az ahhoz kötődő asszociációk, nem pedig a történet lényeges. „A szónak nincs jelentése, csak szóhasználat van”, idézte Esterházy Wittgensteintől A szavak csodálatos életéből című írásában, és hát Temesi Ferenc sem finomkodik a szavakkal („Kevés dolog van messzebb a finomságtól, mint a finomkodás”). A szív böjtje szerzője fiatal éveiben több zenekarban játszott, majd egy kisebb londoni kitekintést követően magyar-angol szakos diplomát szerzett, így nem is meglepő, hogy pop zenei és angolszász hatások is tetten érhetőek műveiben; jelen kötetben elég csak a Kettőt fizet, kettőt kap: búcsú a sörivástólhoz lapoznunk.

A szív böjtje a Pannon könyvkiadó 1991-es kötetének módosított kiadása. Nem találhatjuk meg a Megnyílok én című fejezetben a Magyarnak lenni című szöveget, valamint a Szavak a szárítóból is megkurtítva került nyomtatásba; a MegkéseLt válasz, avagy arról, hogy nem vagyok zsidó és a Fekete bérlet is kikerült a műből. A Scolar kiadó nem ismert okból döntött a 1991-es kiadás tartalmának megváltoztatása mellett, ez a módosítás azonban kétségtelenül jót tett a kötetnek: álljon itt példának egy részlet a MegkéseLt válasz, avagy arról, hogy nem vagyok zsidó -ból: „Minden olyan elképzelés, amely nem számol azzal, hogy még sokáig fajvédő és idegengyűlölő társadalmakban élünk, egyszerűen nem realista. Ez a legkisebb okból eredő legnagyobb gyűlölség a világon. Viszont egy tudományos elméletről, amely szerint a fajták közti szellemi és viselkedésbeli különbség genetikailag meghatározott, azt állítani, hogy fajüldöző éppoly logikátlan, mintha a fajták közti testi különbségeket tagadnánk.” Az idézett sorok - még ha iróniával is vetette őket papírra Temesi - egy olyan időszak ideológiáját idézik fel, ami remélhetőleg soha nem tér vissza; határozottan áldásosnak érzem ezek kihúzását a friss kiadásból.