Hazám

Hazám életem voltál életem vagy 
halálom leszel 
kopár mezők 
magányos fűszálait 
belengi az érzelem-idő 

szerte szaggatott rögöt örököltem 
felettem sziszegő felleget 
senki sem tudja senki sem fújja 
árválkodik az égalján a kikelet 

láttalak és te is láttál 
összeszűkült a szívemben 
minden egyes dobbanás 

elfolyik lassan vérem 
elvirágzik lelkem tavasza 
de te ott vagy 
virrasztasz felettem 
mint hold és nap az égen