A megkülönböztethetetlen

Ahol a megkülönböztethetetlen megcsillan a fényben,
ott a fény cérnavékony szélei az ellenálló térben.
A vörösbegy e. e. cummings kocsmáinak utcai szegletén,*
képkockákat zsákmányol a fogoly ész.
 
Hozzuk közös nevezőre a természet meghatározását,
mi volt gyermekkorunk látomása,
tarka, piszkos padló az alagsorban
megcélozza a persona non gratát, hagyjuk a pocegereket
kóborolni, mintha a pokol szájában járnának
nem véletlenszerűen, az idő vezeti őket, a kor,
a kihívás izgalmi állapota,
hogy létezzenek ott, az ismeretlen honában,
ahol a színek is véletlenszerűen váltakoznak,
mint áttetsző zászlói az Északi-sark fényeinek,
mit idős emberek csodálva bámulnak.
 
A megszületett hanggal, mely meg is hallja,
a felhevült test óhajával,
a lét szerezte tudat egyszerűségével,
nem valami különleges igénnyel vagy szükséggel,
csak úgy, mondanák egyesek, ez volt a kezdetben.
A semmiből valami.
Ujjak a tintában, az agyagban, a festékben, a táncban,
a szikrák és ondó megvilágította jövő.
És mégis, semmi sem biztos,
megkülönböztethetetlen, és mégis meghatározott,
mintha én lennék a Mű.
 
* 

The Indiscernible
 
Whereas the indiscernible comes to light,
The fine margins of light against space.
The robin outside e. e. cummings’ bars,
Images captured in the captive brain.
 
Come upon terms defining nature’s grasp,
What the childhood vision was,
A mottled dirt floor in the basement
Hinting persona non grata, let the rats roam,
Entering anyway as into the mouth of hell,
Not randomly, led by time, age,
The excitement of the challenge
To exist where exists the unknown,
Where colors change at random,
The way northern lights wave pellucid flags
And old men stare in wonder.
 
Born with it, a voice that also listens
To the charged-up body’s demands,
Awareness acquired simply by existence,
No special want or need, just is,
As some say, it was in the beginning.
Something out of nothing,
Hands in ink, clay, paint, dance,
A future lit by sparks and semen
And still, nothing is assured,
Indiscernible, and yet, defined,
As thou Art is with me.
 

* e. e. cummings három New York-i kocsmát (bárt, tavernát) látogatott sűrűn: a Chumley-t a Bedfort utca 86. szám alatt, a White Horse Tavernt a Hudson utca 527. szám alatt és a Minetta Tavernt a Mac Dougal utca 113. szám alatt.  A fenti kocsmák vendégei közé tartoztak többek között: William Faulkner, Eugene O’Neill, F. Scott Fitzgerald, John Steinbeck, Ernest Hemingway, Dylan Thomas, Jack Keruoack, Ezra Pound, Allen Ginsberg.