Kopasznyakú 

Kopasznyakú
kakast vettem,
gyalogoltam
Bögellőre,
most Padányig 
szaladhatok,
hegyes ám a
kakas csőre.

Kamocsai
az én babám,
ő adja a
széket alám,
az asszonyom
meg kihúzza,
hadd csipdessen
meg a csalán.

Gútán nagy a 
zaj, a ricsaj,
éjszaka a 
legény duhaj,
de meghúzza 
magát reggel, 
mint vén ördög 
az odúban.

A szímői
vékony, sovány,
rozmaringos
a kalapja,
gyorsan jár az
eszük, lábuk,
madárhúsú
ember-fajta.

Alsócsallóközi közmondások 

Szerdahelyi az agg koldus,
elveszett a botja,
annyi pénze sincs, amennyi
békának a tolla.

Pozsonyeperjes tövében
lovagol az atya,
úgy illik a lóra, akár
tehénre a gatya.

Lidértejed nagy bajban van,
kimúlott a jószág,
bár amennyit a kerék le,
annyit föl, úgy mondják.

Nagyudvarnok, ha dicsekszik,
magát felülmúlja,
nagyobbat tojik a tyúkja,
mint másnak a lúdja.

Várkonyon, ki rosszat kíván,
ekként morog, szaval,
verje Isten rossz szomszéddal
és gyöpös udvarral.

Solymoskarcsán s a környéken,
ez bizony nem tréfa,
kicsiny trágya-dombnak kicsiny
magtár a szomszédja.

Hogyha annyi zsírja volna,
amennyi lisztje nincs,
jó pogácsát sütne abból,
kinek semmije sincs.

Felsőcsallóközi közmondások

Hogyha a fal, a gerenda
be akarna már dőlni,
ennek Ignácz kell, kiáltja
Úszoron száz belföldi.

Ugyanott a lusta embert
szidja a vak szerencse,
az evésnél szívesen áll,
a munkánál fekhetne.

Somorján a bíró fia
a lovat jól megülte,
olyan fürge az a gyerek, 
mint Maczházán az ürge.

Kislégen, ha valamiből
nincs elég, és nem futja,
nem lesz ki, szól eszelősen
a falu bölcs bolondja.

Csallóközözi eső

Csallóközi eső készül,
homokot fog hozni,
hazug embert, sánta kutyát,
könnyen lehet fogni.
Hess, eső, hess!
Hess, eső, hess!
Böjti szélnek
zsákja bő lesz!

Az egyik a sarkától kezd
kalapálni szívvel,
a másik meg hegyitől a
sarka felé, hidd el!
Egyik belül,
másik kívül,
mindkettő a
nyakadon ül!

Sok a gondja, feje meg fő,
de ott áll legelöl,
annyira van, mint a pulya
a meleg, friss tejtől!
Hosszúra ér
el a keze,
ott van a kis
lába helye.

A dercsikai borivó
darás csíkmákot fal,
megláncolták a kis csikót,
fekete az angyal.
Sokat fárad
a bölcs vadász,
ritkán száraz
a jó halász,

mindig vizes az aranyász,
kapjon érte frászkarikát,
fehér ördögöt fessenek
sötét falra a gyermekek!
Úgy ám!

Eszterlánc 

Pompás, bizarr, mint Hidaskürt,
akárcsak a Lehel kürtje,
sok volt szilaj paripája,
de nem akadt, ki megülje.
Cifra, színes, hűs Vezekény,
de a kanyar szoros, görbe,
ki kellene kalapálni,
jó fizetség a vadkörte.

Úri Tallós, tarlóvirág,
tündértáncba fog az orkán,
aranyalmának csutkája
akadt a szerencse torkán.

Gazdag, mint Pozsonyeperjes,
földje kövér búzát terem,
akinek a szíve szelíd,
annál édesebb az eper.

Jobban fog csusszani 

Kilépett medréből,
tombolt a vén Duna,
veszélyben a templom,
nem elég a duma.

Arra jött egy legény,
nem volt az oktondi,
magyar barátaim,
arrébb kell azt tolni.

Ahol a templom lesz,
sár van, no de annyi,
terítsetek ruhát,
jobban fog csusszanni.

Ezüstgombos dókát
raktak rá a sárra,
míg a falat tolták,
eltűnt mind egy szálra.

Összeszedte orvul
az idegen gyorsan,
talán bizony fáztak
ott lenn a pokolban.

Ördög volt a tettes,
búslakodik Vajka,
pedig nem festették 
soha fel a falra.

Somfa    

A vajkai somfa alatt
Szent István pihent merengve,
csaknem a Dunába fulladt,
de a falu megmentette.
Vajka, Vajka,
néz az égre,
ő a környék
szemefénye.

Keresztben viszik a létrát,
nem hosszában ott a népek,
rafináltak, oly ravaszok,
még a csönddel is beszélnek.
A vásáron 
ocsút mérnek,
legtöbbet a 
szerencsének.

Lesz még Csicsón
búcsú, mondják,
sérelmeik
megtorolják.

Pozsony környéki tót babonák 

Ha nem akar fejfájós
lenni a tót néne,
péntek napján nem vehet
fésűt a kezébe.

Az újszülött csecsemőt,
hogy okosság érje,
asztal alá két percre
teszik egy köténybe.

Ha az ágy alá apja
kést rak azon nyomban, 
egészséges lesz fia,
hős minden bizonnyal.

Ha kilenc nap a szülést
titkolja a bába,
a gyerek tudni fogja,
hol van kincs elásva.

Csallóközi babonák 

Hogyha háztetődön
kuvik szól, kesereg,
ha házad tövében
vakond túr, eleget,
gyász borul válladra,
halál fia lép be,
eggyel fogyatkozik
víg házadnak népe.

Ha a vendégednek
van bizony kalapja,
vigyázz, ne tegye rá
azt az asztalodra.
Mert ha odakerül,
a búza nem terem,
csupa vakondtúrás
lesz majd a földeden.

Ha késsel aprítasz
kenyeret a tejbe,
beteg lesz a tehén,
akitől lett fejve.
Ha tehened alatt
átrepül a fecske,
véres lesz a friss tej,
elhagy a szerencse.