A balti országok titokzatos világot alkotnak Európa mentális és kulturális térképén, legalábbis az általánosságban vehető, mainstream impulzusok szintjén. A nordikus észak-európaiságot eggyel északabbra találjuk, a kelet-európai (sőt: kelet-közép-európai) meghitt koszlottság ethoszát meg mi magunk nyúltuk le szomszédainkkal. Milyen kultúrföldrajzi táj Észtország? Északkelet-Európa…? Egy dolog biztos: a Piret Raud írásait tartalmazó miniantológia, amivel nemrég találkoztam, némi segítségünkre válhat, ha a kortárs észt irodalom, kultúra iránt érdeklődünk.

Azokra a napokra emlékszem a legélesebben az életemből, amelyeket külföldön töltöttem. Amikor az idegen környezetben sem a hangzás, sem az illat, az íz vagy struktúra nem volt ismerős, amikor kicsit újra kellett tanulnom a valóságot. A jó irodalom ugyanezt tudja, újraalkotni a világot, új körvonalakat festeni és néven nevezni az ismeretlent. Külföldi szerző esetében a rácsodálkozás még nagyobb lehet. Az „ismeretlenbe vetettség izgalma”, a „minden perc jelenidő” extázisa egy alkotói univerzumba való belépés által is megélhető.