A gyűjteményes kötet Szent-Györgyi Albert C-vitaminjától Pavlics Ferenc holdjáró autójáig 50 zseniális találmányt és felfedezést mutat be. Az egész világon ismerik a gyógyítás, a repülés, a csillagászat, a közlekedés és az energiafelhasználás területén született magyar újításokat. Persze nem minden úgy történt, ahogy eddig gondoltuk; ámulva olvassuk a felfedezések néhol krimibe illően izgalmas, de mindig szigorú tényeken alapuló történetét.

A regény nemcsak egy szűk értelemben vett családtörténet, hanem korrajza is a háború körüli, utáni időszaknak. Szirtes egészen invenciózus módon küzd meg az emlékezés nehézségeivel, s konstruálja meg édesanyja történetét a fotók és versek által, melyek egységet alkotnak a szövegben. A szöveg elgondolkodtatja olvasóját arról, miként lehetséges felidézni és feldolgozni egy család tragédiákkal teletűzdelt életét a művészet eszközeivel.

„…és egyszercsak azon kapni magunk, hogy adatokból építkező életrajzokba merültünk bele, amit, valljuk be, nem feltétlenül választanánk esti olvasmánynak egy regény helyett, de mégis előáll valami kis csoda, és beszippant. A magyarázat talán abban rejlik, amitől több ez a könyv, mint lexikon: a 19–20. századi magyar történelem hátsó színpadán lezajlott drámai jelenetek tára.” – Laik Eszter recenziója Csiffáry Gabriella Szétrajzás – Híres magyar emigránsok kézikönyve című kötetéről.

A megdöbbenés a legmeglepőbb, amikor a Nyáry Krisztián-jelenségen felháborodik valaki. A Mohácsy-féle tankönyvön felnőtt generáció saját irodalomélményét éli újra az Így szerettek ők első és második részének olvasása közben. – Boldog Zoltán jegyzete

A kecskeméti Katona József Könyvtár vendége volt 2013. november 4-én Nyáry Krisztián, akivel Füzi László, a Forrás folyóirat főszerkesztője beszélgetett új könyvéről, az Így szerettek ők második részéről.

Hogyan bulvárosítja íróink, költőink magánéletét egy celeb? – Nyáry Krisztián Így szerettek ők című sikerkönyvének tévedéseit és „irodalomtörténeti” túlkapásait tárja fel Bíró-Balogh Tamás kritikája.

Kati Marton amerikai író-újságíró nyolc könyv szerzője. Szülei története (A nép ellenségei – Családom regénye) után ezúttal házasságairól írt Párizs – Szerelmeim története című művében. Bár a kötetet Csáki Judit fordította, Kati Marton budapesti látogatásakor magyarul beszélgettünk.