A szobrász, festő, grafikus és akcióművész Bartusz György tavaly töltötte be a „kilencvenet”, tiszteletére Szabó Lilla PhD művészettörténész vaskos kiadványt jelentetett meg Bartusz címmel.

Kányádi Sándor idézi egyik interjújában Illyés Gyula hozzá intézett szavait, amelyek jól kifejezik a költő irodalomban betölteni kívánt szerepét: „Te állsz a víz közepén, hídverő úr – mondta kitárt karral, hídként –, és egyik parton sem akar leakadni a híd szárnya.”

„Az vagy nekem, mi testnek a kenyér / S tavaszi zápor fűszere a földnek”… Ki ne ismerné fel rögtön Shakespeare 75. szonettjének kezdő sorait, amely Szabó Lőrinc tolmácsolásában lett az egyik legkedveltebb szerelmes versünk. Bár, mint Fazekas Sándor kötetéből kiderül, ez a költemény Angliában pont antipetrarkista jellege miatt nem örvend népszerűségnek. Nagy merészség tehát Szabó Lőrinc után belefogni Shakespeare szonettjeinek újrafordításába.

Könyve előszavában ezt a régi angol szólást idézi Michal Pawel Markowski, aki a későbbiekben a kíváncsiság fogalmát boncolgatja. Természetesen nem a puszta kíváncsiskodásról van itt szó, hanem tágabb értelemben az ember megismerés- és tudásvágyáról. A lengyel irodalomtudós mintegy húsz évvel ezelőtt írt esszékötete tavaly jelent meg magyar fordításban, gondolatai ma is olvasásra érdemesek.

A kötet a szerző sokszínű írásművészetét tárja elénk. Változó a narráció is, hol az író mesél, hol az egyik szereplővel mondatja el a történetet, a választott figura sajátos nyelvhasználatával, amely lehet archaikus, népies vagy a mai köznyelvet követő. A helyszín általában Erdély, az idő több évszázadot ölel fel.

A két főszerkesztő a szerkesztőbizottsággal és a szócikkek íróival hatalmas munkát végzett azzal, hogy feltérképezte az elmúlt 60 év irodalmi termését. Valóban hozzájárultak az irodalmi kánon teljesebbé tételéhez, különösen a határon túli magyar irodalom széles körű bemutatásával. Ilyenkor az egyensúlyra törekvés ellenére is mindig helyt kapnak egyéni ízléspreferenciák, és valljuk be, nem könnyű feladat válogatni az évente jelentősen növekvő könyvtermésből.

Az MMA Kiadó a Csíksomlyói passió című színházi produkcióról jelentetett meg szép kiállítású kötetet. A színpadi műben Jézus szenvedéstörténetének mai értelmezését többek között Szőcs Géza Passió című drámai költeménye adja. A kötetben az erdélyi ünnepi előadásból vett szemelvények, a Berecz András által összeállított archaikus mesék és énekek mellett olvashatunk tanulmányt a ferences iskoladrámákról, és megszólalnak az előadás főbb alkotói. – Ízelítő a Szőcs Gézával, Vidnyánszky Attilával és Berettyán Nándorral készült interjúkból.