„A Bender & Tsa Böndör Pál jugoszláviai, szerbiai, vajdasági, határon túli magyar író nevének regénye.” – Az utóbbi évek egyik legkülönösebb könyvéről Patócs László írt.

„Van valami a békebeli nő türelméből, finomságából azokban a versekben, amelyekben az este, az éjszaka, illetve a hangulatos lámpafény és a várakozás, a vágy hangjai szólalnak meg.” – Csepcsányi Éva írása Varga Melinda kötetéről.

Pallag Zoltán Noir című verseskötete legalább 10 olyan verset tartalmaz, amely miatt érdemes magunkkal vinnünk a könyvet a vonatra, a várótermekbe, de még az ágyba is.

Horkay Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiai Intézetének vezetője tekintélyes, kétnyelvű kötetet jelentetett meg a bölcsészettudományok védelmében. De miért szorulnak védelemre a „humaniórák”?

A 4 az 1-ben antológia harmadik része olyan alkotókat mutat be, akikre érdemes lesz figyelnünk a jövőben. Boldogh Dezső értékelte a válogatást.

Pethő Anita az egyik legtöbbet publikáló kulturális újságíró, kritikus, aki kritikavitánkhoz kapcsolódva írt a műfajról, miközben reagált Szappanos Gábor problémafelvetésére is.

Benedek Leila írása esszésorozatunkhoz kapcsolódva arra keresi a választ: milyen a jó kritika, és mi a legnagyobb gond az ilyen műfajba tartozó mai szövegekkel.

Egyszer halott apja bőrébe bújik a költő, máskor a társas magánnyal és a házasságban fellobbanó szerelemmel foglalkozik. De találhatunk 21. századi hűségmítoszt és a kórházi kiszolgáltatottságot bemutató verset is a Méhes György-debütdíjas Dimény H. Árpád Apatológia című kötetében.

A Forum Kiadó újdonságait egy kisbusz juttatta el a vajdasági szórványba. A januári körút is sikeres volt.

Boldogh Dezső kétnyelvű kötete a lélek történelmével foglalkozik, így próbálja ráébreszteni az olvasókat arra, hogy lássanak túl saját életükön. A Történelem című verseskönyvet mutatjuk be.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es februári ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Milyen nemzedéki traumákról tud beszélni egy 1989-es születésű költő? Lehet, hogy Fehér Renátó Garázsmenet című kötete nem is közéleti verseket tartalmaz, csak a kritika szeretné így láttatni? Pál Sándor Attila írt a könyvről.

Rakovszky Zsuzsa Szilánkok című regénye az első világháború körüli időszakot mutatja be, de nem az események, hanem az emberi sorsok érdeklik. Mosonyi Kata értékelte a könyvet.

Szinte minden egyes lapja fájó magyarázatul szolgál arra: miért voltak oly tragikus következményei annak, hogy a román békedelegáció tagjaként Vaida Voevod 1919. kora tavaszától 1920 februárjáig gőzerővel tevékenyked(het)ett, miközben a magyarországi események (Károlyi politikája, majd a Tanácsköztársaságé) a magyarság képviselőinek távolmaradását eredményezik.

Türjei Zoltán Térkép helyett című verseskötete többek között a szemlélődésről, a párkapcsolatokról és az ezredfordulós, nagyvárosi helyzetekről szól. Boldogh Dezső írása.

Száraz Miklós György Elpatkolsz, szívem, mint a pinty című novelláskötetének történeteiből hol bizarr, hol lírai, hol hátborzongató végzet gomolyog elő, de hogy elkerüli vagy utoléri-e hőseit, legtöbbször az olvasó fejében dől el.

Délvidéki vérengzés, uniós túlkapások, Horthy szerepe a második világháborúban, hulladékhegyek, világvége, nosztalgia, elgépiesedés – csak néhány téma Hudy Árpád Hidegebb napok című tárcakötetéből, amelyet Mosonyi Kata értékelt.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es januári ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Tóth Krisztina Pillanatragasztó című kötetében 25 novellába sűríti az elmúlt 25 évet, amely különösen aktuális a rendszerváltás negyedszázados évfordulóján. Kadlót Nikolett értékelte a kötetet.

Izsó Zita leleplezi Karádi Mártont Színről színre című verseskötetében, és érdekes játékot űz a nőiséggel, a vízzel, a családtörténettel és a szóképekkel. Evellei Kata írása.