Az események „az összefüggő történetek végtelen mátrixát” alkotják, ami nemcsak a címadó novellára vonatkozik, hanem valamennyire ebben a könyvben. Sőt azok egymással is dialogizálnak, így a kötet a valóságot igyekszik imitálni, ahol a történetek „egyetlen nagy, folyamatosan növekvő, szélsebesen táguló, határtalan univerzummá kapcsolódnak össze”. – Haklik Norbert novelláskötetét Dominka Ede vette górcső alá.

Tíz évi „emigráció” után visszatért az irodalomba Haklik Norbert, az egykor nagy port felvert Big Székely Só szerzője. Az Írók Boltjában Száraz Miklós György kérdései nyomán szép lassan beavatta közönségét, miért és hová tűnt el az elmúlt években.

A Danubius Danubia olykor párhuzamosan futó, ám előbb-utóbb egymásba fonódó családtörténeteivel ellentétben a Dunaúszó mozaikkockákként tükrözteti egymásba az egyéni történeteket és a nagybetűs Történelmet. A kirakós játék kompozíciójában előkelő helyet kapnak a bajai vonatkozású hősök, akik között a Panama-csatorna építésében jeleskedő Türr Istvánt éppúgy megtalálhatjuk, mint Kabdebó Tamás közvetlen felmenőit.

Az irodalom fő célja számomra, hogy élmény többleteket adjunk másoknak, mintegy bővítve az általuk megélt tapasztalatokat. Haklik megkísérelte, hogy a rejtett és olykor szimbolikus élményeket is feltárja, és az olvasót az élvezet növelésével gazdagítsa. Bizonyított.