Rögtönzött antológia az idei József Attila-díjasok életművéből
FŰALATT
A 2013-ban József Attila-díjjal kitüntetett alkotóktól válogattunk egy-egy interneten fellelhető szemelvényt, amelyet néhány mondatos pályaképpel egészítettünk ki.
Rögtönzött antológia
az idei József Attila-díjasok életművéből
Albert Zsuzsa (1932) 40 évig volt a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetője. Gyanítható, hogy a József Attila-díjat ezért a Kádár-rendszeren átívelő szerkesztői tevékenységéért (is) kapta, habár a neve mellett az szerepel: költő. Összesen négy verseskötete jelent meg, az ötödik pedig válogatás az életműből (A szőlőinda vitorlái). Utóbbiról recenziót olvashatunk itt. Jelenleg az Édes anyanyelvünk és a Beszélni nehéz című műsorokat szerkeszti. Bár versei online nehezen megtalálhatók, egy videóval mégis megajándékoz minket a YouTube:
Fekete J. József (1957) vajdasági származású irodalomtörténész, író, újságíró, kritikus. Aki járt már a Vajdaságban, tudja, neve megkerülhetetlen, kritikái pedig az első kötetes íróktól az ismert szerzőkig merítenek. Az Irodalmi Jelennek, például, ugyanolyan elánnal írt Bodor Ádám új kötetéről, mint ahogy figyel a „perifériára” is. Tavaly ő volt a József Attila-díj nagy vesztese, utána bírálta is a magyar kultúrpolitikát. Most megérkezett a kiengesztelés.
Fekete J. József
Gy. Horváth László egyedi, mert Egyeden született 1950-ben. Rengeteg fontos könyvet fordított Agatha Christie-től Burgessen át egészen Updike-ig. Ráadásul Tolkientól A hobbitot is – nem csak hobbiból. Mi mégsem ezeket ajánljuk, hanem a Nindzsák című bestsellert, mert ennek az ismeretterjesztő műnek kiemelkedő szerepe lehetett abban, hogy az 1990-es évek elején megérhettük a nindzsafilmeket. De a tréfát félretéve, ne feledjük, Poirot első eseteit is az ő nyelvezetén olvashattuk! Ennek ellenére mi most az egyik Brontë-lány regényének fordítását ajánljuk tőle.
Az egykori bestseller
Kun Árpád (1965) elismerése azért is örömteli, mert az Esőkönyv című prózakötetén keresztül mégiscsak köthető az egyik díjazott a József Attila Körhöz. A szerző verseket és prózát is gyakran publikál akár az online megjelenéstől el nem zárkózó irodalmi folyóiratokban. Az autóbalesetről írt mesés versét és az Irodalmi Jelenben közölt novelláit ajánljuk be- és kitekintésre. Jelenleg Norvégiában él.
Kun Árpád (Forrás Litera)
Nagy Gábor (1972) honlapján bőven találhatunk csemegéket az életműből. Komplett bibliográfia fogadja a látogatót a jelenleg a Hitel szerkesztőjeként dolgozó író, költő, irodalomtörténész, kritikus és publicista honlapján (http://w3.externet.hu/~szaljud/). A bőség zavara miatt Az Új évszázad Hunniáját ajánljuk, amely merészen ébresztgeti Ady Endrét. A prózai írások közül A te történetedet választottuk.
Nagy Gábor
N. Pál József (1957) Ady-szakértő, aki a népi mozgalom története mellett az irodalom és politika viszonyával is foglalkozik tanulmányaiban, könyveiben. Emellett a magyar sport is nagyon érdekli – legalábbis 2009-ben egy esszékötet született rajongásából (Magyar sport – magyar sors. Esszék a magyar sport történetéből). Mivel komplett tanulmányköteteket nem lenne célszerű közölnünk, ezért egy N. Pál József kötetéről szóló kritikát és egy kamerával rögzített Ottlik-előadást emeltünk ki az életműből:
Petrőczi Évát (1951) a Wikipédia nem ismeri, mi sem nagyon. Pécsett született, ez biztos. A Károli Gáspár Református Egyetemen tanít, ez is biztos. Költő, ez majdnem biztos. Az Irodalmi Jelennek pedig van egy vele készült régi interjúja. Neki pedig egy blogja. Ez viszont főként családi életére és az irodalmi tevékenységének lenyomataira fókuszál. Csak kevés versét tette közzé ilyen formában, ezek itt érhetők el. Ezen kívül a Spanyolnáthán megjelent versét ajánljuk a műfordítóként és irodalomtörténészként is tevékenykedő költő életművéből.
Petrőczi Éva (Forrás: http://kurir.katolikus.hu)