Ugrás a tartalomra

 

Nyugat

1941. augusztus elsején hivatalosan bevégzi a Nyugat folyóirat. Az 1920-as évek vezető irodalmi lapja – ma úgy neveznénk: kánoncsináló – a Nyugat. Osvát Ernő halála (öngyilkossága, '29) után Babits a főnök. A társszerkesztő Móricz Zsigmond, miután nyitni akar az urbánusnak nevezett mélyirodalomból a közélet felé, de Babits ellenáll, elhagyja a lapot, a Kelet Népét szerkeszti, a kor egyik fórumát, ahol a népi írók jelentkeznek. (Ez az első jól regisztrált népies-urbánus vita az ezt követő népi-urbánus, zsidó-nem-zsidó, de modernista-anakronisztikus, globalista-nacionalista viták előtt.) 1941-ben Babits halálával a Nyugat megszűnik. Helyette majd 1941-ben jön egy új, rövid életű folyóirat Magyar Csillag néven, Illyés Gyula kormányzósága alatt. De ez már nem tartozik ahhoz, hogy a Nyugatnak három nappal Babits előtt vége, aki negyedikén hal meg. November óta csövön táplálják, gégerákja legyőzi. Áprilistól augusztusig Esztergomban reménykedik, de nem segít semmi.

A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata. 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelenik meg Budapesten.
Kéthetenkénti periodicitás jellemzi, gyakran jelennek meg összevont számok is.
Nagyhatású lap, annak ellenére, hogy alacsony példányszámban (eleinte pár száz, később pár ezer) jelenik meg. Az eredeti kiadásból a teljes sorozat csak néhány helyen található meg, de 2000-től digitalizálva hozzáférhető mindenki számára. (
http://epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm)

Fenyő Miksa az alapításról: „A Nyugat nem légüres térben jött létre, – vagyis aki meg akarja írni történetét, az nem kezdheti azzal, hogy ekkor és ekkor összeült a Royal-kávéházban Osvát Ernő Fenyő Miksával és a második »fekete-pohárnál« – Osvátnál nyilván a harmadiknál, elhatározták, hogy folyóiratot alapítanak. Nem. A történetírónak messzebbre kell visszanyúlnia, s képet írni azokról a múlt század végén, a század elején megvolt politikai, kulturális és szociális viszonyokról, melyek determinálták a Nyugat létrejöttét, – még ha ez a kép nem is rajzolódott ki teljes világossággal a Nyugat alapítói előtt.”
A kezdet szerkesztői: Osvát Ernő, Ignotus, Schöpflin Aladár, Fenyő Miksa, Ambrus Zoltán és később Hatvany Lajos, akik ismert szerkesztők, kritikusok, műértők.
Az anyagiakat Hatvany állja. A fél magyar irodalom Hatvany Lajos cukorgyárából, annak bevételéből él.
Az induló program Ady magyarsága, Osvát minőségkultusza és Ignotus alkotói szabadságfogalma körül mozgott. A szerkesztők táborához csatlakozott Kaffka Margit, Csáth Géza, Cholnoky Viktor, Gellért Oszkár már a kezdetektől, februárban Juhász Gyula, márciusban Kosztolányi Dezső, Balázs Béla, Szép Ernő, Babits Mihály novemberben, Tóth Árpád pedig decemberben. Ők alkotják az első nemzedéket, kiegészítve Móricz Zsigmonddal, az első felfedezettel.
A folyóirat története négy nagyobb korszakra osztható. Az első az I. világháború kezdetéig tartott, a második a Tanácsköztársaság bukásáig, a harmadik a 20-as éveket foglalja magába, a negyedik Babits főszerkesztőségéhez köthető.

A Nyugat szerkesztői:
Osvát Ernő (1908-1929) főszerk.
Ignotus Pál (1908-1919)[1] főszerk.
Fenyő Miksa (1908-1917) szerk.
Ady Endre (1908-1919) szerk. [2]
Babits Mihály szerk. (1917-1939) főszerk. (1939-1941)
Móricz Zsigmond szerk. (1929-1933)
Schöpflin Aladár (1933-1937) főmunkatárs; (1937-1941) szerk.
Gellért Oszkár (1922-1939)[3]
Illyés Gyula (1937-1941) szerk.

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.