Ugrás a tartalomra

 

Hogyan nyerjük el a Móricz-ösztöndíjat?

Egy éven keresztül havi 100 000 forintért írni – a legtöbb fiatal író álma. Idén pontosan 100 pályázat érkezett a Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjra, amelyre az 1980. január 1-je után születettek jelentkezhettek. Az ösztöndíj fontosságát jól tükrözi, hogy az elmúlt tizenöt évben akadt olyan elszánt pályázó, aki összesen kilenc alkalommal kísérelte meg elnyerni a támogatást, de egyszer sem sikerült meggyőznie terveivel a döntéshozókat. Az illető a kudarcsorozat után kilépett a József Attila Körből.

Idén is találkozhattunk olyan nevekkel, akik sokadik alkalommal futottak neki az ösztöndíjnak, amelynek odaítéléséről hét tagú kuratórium dönt. Ebbe a József Attila Kör két tagot (Gaborják Ádám, Horváth Györgyi), a Fiatal Írók Szövetsége szintén két tagot (Csepregi János, Neszlár Sándor), a Szépírók Társasága egy főt (Szilágyi Zsófia), a Magyar Írószövetség egy főt (Erős Kinga) és a Magyar Művészeti Akadémia egy tagot (Zsille Gábor) delegált. A 13 ösztöndíjas személyéről és az összesen 15 600 000 forint közpénz sorsáról két körben döntöttek. A benyújtott pályázatok közül 95 felelt meg a követelményeknek. Ezt először 31 főre szűkítették egyszerű többséggel, majd közülük került ki a 13 támogatott fiatal.

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kérésünkre elküldte lapunknak a 100 pályázó nevét. A 31, illetve a 13 főt tartalmazó lista megtalálható a PIM honlapján. A 100 pályázó nevét nem hozzuk nyilvánosságra, erre felhatalmazásunk nincsen, de a nevükre mindenképpen szükségünk volt a címben feltett kérdés megválaszolásához.  

A 13 díjazott:

Barlog Károly (FISZ, JAK)

Czinki Ferenc (JAK, JAK elnökségi tag, Szépírók Társasága)

Demeter Zsuzsánna (nem tagja a kuratóriumot alkotó egyetlen írószervezetnek sem)

Dobás Kata (FISZ)

Farkas Balázs (FISZ, JAK)

Haraszti Ágnes (FISZ)

Kassai Zsigmond (JAK, JAK-titkár)

Lapis József (JAK, a József Attila Kör egykori elnökségi tagja, 2008-2011, FISZ)

Pál Sándor Attila (JAK)

Potozky László (FISZ, JAK)

Terék Anna (nem tagja a kuratóriumot alkotó egyetlen írószervezetnek sem)

Turi Márton (FISZ, JAK)

Zelei Dávid (nem tagja a kuratóriumot alkotó egyetlen írószervezetnek sem, de a FISZ-Jelenkor Világirodalom Sorozatának szerkesztője)

A 31 pályázó, aki az első válogatáson túljutott:

Balaskó Ákos (JAK)

Barlog Károly (FISZ és JAK)

Bendl Vera (nem tagja a kuratóriumot alkotó egyetlen írószervezetnek sem)

Benedek Miklós (nem tagja a kuratóriumot alkotó egyetlen írószervezetnek sem)

Czinki Ferenc (JAK elnökségi tag, Szépírók Társasága)

Csider István Zoltán (nem tagja a kuratóriumot alkotó egyetlen írószervezetnek sem)

Dávid Ádám (JAK)

Demeter Zsuzsánna (nem tagja a kuratóriumot alkotó egyetlen írószervezetnek sem)

Dobás Kata (FISZ)

Farkas Balázs (FISZ, JAK)

Fenyvesi Orsolya (JAK)

Haraszti Ágnes (FISZ)

Kapitány Máté (nem tagja a kuratóriumot alkotó egyetlen írószervezetnek sem)

Kassai Zsigmond (JAK)

Kerber Balázs (JAK)

Lapis József (FISZ, JAK)

Lesi Zoltán (FISZ, JAK)

Magolcsay Nagy Gábor (JAK)

Mészáros Zsolt (FISZ)

Nagy Márta Júlia (JAK)

Novák Zsüliet (FISZ)

Nyerges Gábor Ádám (JAK)

Pál Dániel Levente (JAK)

Pál Sándor Attila (JAK)

Potozky László (FISZ, JAK)

Szalay Zoltán (JAK)

Terék Anna (nem tagja a kuratóriumot alkotó egyetlen írószervezetnek sem)

Toroczkay András (FISZ, JAK)

Turi Márton (FISZ, JAK)

Víg Balázs (FISZ)

Zelei Dávid (nem tagja a kuratóriumot alkotó egyetlen írószervezetnek sem, de a FISZ-Jelenkor Világirodalom Sorozatának szerkesztője)

A 13 díjazott között 76% azoknak az aránya, akik tagjai valamely, a kuratóriumban magát képviseltető írószervezetnek (nevük mellett a rendelkezésünkre álló adatok alapján jelöltük az adott tagságot, a jelenleg elérhető nyilvános adatokat felhasználva). A sikeres pályázatot benyújtók között 46% azon jelentkezők aránya, akik kettős tagsággal rendelkeznek egy-egy, a döntésben résztvevő szervezetben. A számok tehát azt mutatják, hogy érdemes valamely érdekképviseleti szervhez tartozni, különösen a Fiatal Írók Szövetségéhez (FISZ) és a József Attila Körhöz (JAK). Ők a 7 kuratóriumi helyből összesen 4 pozíciót tudhatnak magukénak, amely összesen 57%-os többséget jelent a többi szervezethez képest. Ez nem meglepő, hiszen a Móricz-ösztöndíj a 35 év alatti írókat célozza meg, márpedig a FISZ és a JAK tagságát az alapszabályban rögzített életkori határból következően éppen ez a korosztály alkotja. Ráadásul megállapítható, hogy az 57%-os többségnek köszönhetően az említett szervezetek hatékonyan képviselik a tagok érdekeit, mert 76%-ban nekik ítélik a támogatást. Amikor azonban a kuratóriumban szereplő írószervezet egyik tagjáról döntenek, akkor az adott testületet képviselő személy tartózkodik a szavazásnál.

Az első válogatáson túljutott 31 pályázó között 77% azok aránya, akik tagjai a FISZ-nek vagy a JAK-nak. Ez ugyanazt az arányt tükrözi a kuratóriumban résztvevő írószervezeti tagok és nem tagok számát tekintve, mint a végeredmény. Ez a szám szignifikánsan akkor változik, ha megnézzük az összes pályázó (100 fő) szervezeti hovatartozását. A Móricz-ösztöndíjra jelentkezők között a jelenleg elérhető nyilvános adatok tükrében 40% az írószervezethez tartozó tagok és 60% az érdekképviseleti szervektől független pályázók aránya. Hozzá kell tennünk, hogy ez az adat még tartalmazza annak az 5 pályázónak a nevét, akiket végül formai hiba miatt utasítottak el. Mindezen hibaszázalékkal együtt megállapítható, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a Móricz-ösztöndíjra legalább 50%-os arányban olyan fiatal alkotók pályáznak, akik nem tagjai a kuratóriumban szereplő egyetlen írószervezetnek sem. A havi 100 000 forinttal járó ösztöndíjat mégis 76%-ban olyan nyerik el, akik beléptek a FISZ-be vagy a JAK-ba.

Ezek az arányszámok akár aggasztónak is tűnhetnek a laikus szemlélőnek. Ugyanis azt tükrözhetik, hogy a FISZ és a JAK a saját tagjai között osztogatja az egyébként nem kis összeggel járó ösztöndíjat. Az állami díjakkal kapcsolatban is felmerült már számos közösségi oldalon közzétett kommentben és jó pár publicisztikában a belterjesség vádja, amely fokozatosan rombolja az íróknak, költőknek adott József Attila- és Kossuth-díjak presztízsét. Ha a Móricz-ösztöndíj kuratóriuma erősíteni szeretné döntésének hitelességét, akkor érdemes tekintettel lennie arra, hogy a saját tagság ilyen magas arányú díjazása visszatetszővé válhat. Ráadásul a FISZ és a JAK azon írószervezetek között volt, amelyek a legélesebben támadták a fent említett állami díjak politikailag elfogult odaítélését.

A fenti arányszámok burkoltan nyomást gyakorolhatnak a tagsággal nem rendelkezőkre, hogy esélyeik javítása miatt lépjenek be egy-egy érdekképviseleti szervbe. Természetesen az is elképzelhető, hogy a FISZ-ben vagy a JAK-ban jóval nagyobb arányban fordulnak elő a tetszetős pályázati anyagokat összeállító alkotók. De ennek alapján az is feltételezhető, hogy a kuratóriumban ülő FISZ- vagy JAK-tag jobban ismeri a saját tagságából pályázó addigi életművét, így döntését több rendelkezésére álló információra, benyomásra alapozhatja, mint a kevésbé ismert független pályázók esetében. Így az irodalmi közbeszédben lappangóan jelen lévő „pesti pofavizit” valódi jelentőségre tehet szert egy majdani pályázó megismerésében, nem is beszélve az írótáborokban való részvételről, a felolvasóestekről, a fesztiválokról és egyéb társasági eseményekről. A távolmaradás az írószervezeti élettől valószínűsíthetően nagyban rontja az egy évig biztos egzisztenciális háttérre törekvők esélyeit.

Ennél problematikusabb azonban, hogy az ösztöndíjban részesülők között 2 jelenlegi vagy egykori JAK-vezető (nevük mellett jelöltük a pozíciót) és a JAK-titkár is megtalálható. Ők összesen a díjazottak 23%-át alkotják. Mivel a kuratórium tagja a JAK elnöke, Gaborják Ádám is, ezért számára is kellemetlen lehet ez a döntés, holott ő maga nem vett részt ennek meghozatalában. Ugyanis – ahogy korábban említettük – az adott írószervezet képviselői következetesen tartózkodnak a tagjaikat érintő szavazásnál. Így a JAK-elnököt a döntéssel tulajdonképpen kurátor kollégái hozták nehéz helyzetbe. Kérdéses az is, hogy a JAK-tagság mennyiben tartja jogosnak a vezetők és a titkár díjazását, hiszen a döntésnek lehet egy olyan üzenete is, hogy pozícióban lévők nagyobb eséllyel indulnak, mint az egyszerű tagok.

Ki képviselhetné a függetlenek érdekeit? – felvethetjük ezt a már-már abszurd kérdést, hiszen az érdekképviselet éppen az írószervezetek feladata. Szükség lenne egy független delegáltra, aki nem tartozik egyetlen írószervezethez? Ki lehetne ő? Egy nagy tekintélyű író, irodalmár? Hogyan érvényesülne az akarata a FISZ és a JAK mellett? Mi lehet a titka Demeter Zsuzsánnának és Terék Annának, akik írószervezeti hátszél nélkül nyerték el az ösztöndíjat? Vagy ők csak a szabályt erősítő kivételek?

A cikk elején említett elszánt pályázó, Bíró-Balogh Tamás egykori kilépése érthető, de kevésbé megfontolt lépés volt. Érthető, hiszen úgy érezhette, a József Attila Kör nem képviseli megfelelően az érdekeit. Kevésbé megfontolt, hiszen ezzel elméletben tovább csökkentette az esélyeit a Móricz-ösztöndíjra. A számok azonban egy dolgot biztosan kitakarnak: egy-egy pályázat színvonalát. Ha összehasonlítanánk a nyertes és a sikertelen anyagok tartalmát, akkor új kuratóriumot kellene alapítanunk, amelyet ellenőrizhetne egy újabb bizottság. Ezt az abszurditásig lehetne fokozni. Helyette azonban érdemesebb az egyszerűbb és hatékonyabb utat választanunk, tehát belépnünk egy írószervezetbe, erőteljesebbé tenni jelenlétünket a könyvbemutatókon, az írótáborokban, érdemes minél többet publikálnunk az irodalmi folyóiratokban. Hátha egy kurátor éppen velünk sörözik valahol. Hátha éppen minket olvas.


(A cikk írója egyik évben sem pályázott Móricz-ösztöndíjra)

Zsille Gábor, a Móricz-ösztöndíj kuratóriumának Magyar Művészeti Akadémia által delegált tagja reagált írásunkra. Válaszát itt olvashatják.

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.