„Magyarország nem ismeri Erdélyt”
„Magyarország nem ismeri Erdélyt”
Transzszilván ízek a Budapesti Könyvfesztiválon
Erdélyi szerzők könyvei is helyet kaptak a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, egyebek mellett Bágyoni Szabó István Erdélyi hármasoltár című regénytrilógiáját, illetve Pomogáts Béla Történelmi látleletek című tanulmánykötetét mutatták be. A szerzőkkel H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatója beszélgetett.
Bágyoni Szabó István kifejtette, regénytrilógiája életrajzi ihletésű. Harminc év alatt készült el, felhasználta benne élete meghatározó élményeit, így a bágyoni gyermekévek, a kövendi iskolás évek, majd a Mezőségen, Kis- és Nagysármáson szerzett pedagógusi tapasztalatok is beépültek a műbe. Utóbbiakról a Kések ideje című első részben olvashatunk, amely 1979-ben meg is jelent Bukarestben a Kriterion Kiadónál. A második rész, a Lovak estére hazaérnek már nem jelenhetett meg Romániában 1985-ben. A regény több kényes témát érint, például az iskola- és paplakrombolást, a vallásgyakorlók közösségének ellehetetlenítését – az új impérium tisztviselői által. A rendszernek szemet szúró aktuális valóságpárhuzamok miatt csak a kilencvenes években, Magyarországon jelenhetett meg a regény. A trilógia utolsó, Képek a porból című részének cselekménye már nem Erdélyben, hanem Budapesten játszódik. A szerző ebben bemutatja, hogyan próbálja felidézni és újraírni egykori élményeit az Erdélyből a magyar fővárosba áttelepült főhős.
Bágyoni Szabó István a cím szimbolikus jelentéséről elmondta: a hármasoltár szóösszetétel ne tévesszen meg senkit, nem vallási töltetű a kötet, sőt ő maga nem is katolikus. De az ő szülőfalujában tapasztalható – és véleménye szerint egész Erdélyre jellemző – katolikus, református és unitárius közösségek közötti békességet is szerette volna ezzel kifejezni. Az író nem a valláshoz, hanem az egyéni hithez köti ezt a kifejezést. Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy annak a közösségnek a temploma, amelyben ő is konfirmált, régen katolikus volt. Az újrafestés, restaurálás során fel-felsejlett egy-egy színes falrészlet a fehér mészréteg alól. Számára ez szimbólumértékű volt, úgy értelmezi a rejtőzködő vagy elrejtett falfestéseket, mint az erdélyi sors analógiáit: igen sokszor előfordult, s talán aktuális még ma is, hogy „vagy mi festjük le önszántunkból az oltárképeinket, vagy erre a történelem kényszerít”, de mindenképpen ott vannak velünk, és elő-előbukkannak.
A rendezvényen Árkossy István, a regény illusztrátora is rész vett. A grafikus elmondta: fontos volt számára a könyv egyénisége, hogy ne legyen túlbonyolított, de semmitmondó sem, „magabiztos hangon” szólítsa meg könyvvásári standon, könyves üzletben az olvasót. Árkossy a három regényből kiválasztott egy-egy motívumot, amelyeket egybekomponált. Az erőteljes üzenetet hordozó piros háttér szinte magától adódott, ugyanis az egykori (erdélyi) hármasoltárok domináns színe a zöld mellett a vörös volt.
Pomogáts Béla Történelmi látleletek című könyvének ismertetőjében elmesélte életútját, valamint azt, hogyan került kapcsolatba az erdélyi irodalommal és Erdély társadalmával. Tematikusan egybefűzött tanulmányai az erdélyi kulturális és irodalmi élet változásaival, folyamataival foglalkoznak. A szerző hangsúlyozta, hogy nem erdélyi származású, de nagyon sokat jár erre a vidékre, sok embert ismer. Anekdotázva mesélte, hogy egyik kolozsvári tartózkodása alatt egy barátja megkérte, számolja össze, hány erdélyi jó ismerőse van. Egy igen magas számnál aztán megegyeztek abban, hogy ő az a pesti, akinek a legtöbb erdélyi ismerőse van. Pomogáts Bélát sohasem a divatos, ám konkrét tudást nélkülöző Erdély-nosztalgia vezette, és már 1956-ban, egyetemi szakdolgozatának témájául is az erdélyi irodalmat választotta. Ennek egyik oka volt – és állandó motivációja maradt –, hogy megismertesse másokkal e régió literatúráját. A bemutató végéhez közeledve idézte Kazinczy Ferenc 1812-es erdélyi utazásáról írott naplóbejegyzését: „Magyarország nem ismeri Erdélyt”, s hozzátette: ez a helyzet manapság is fennáll. Ezért is írta munkáit, tanulmányait, hogy a téves Erdély-nosztalgia helyét a konkrét ismeretekre alapuló kapcsolat vegye át.
A Millenárison, a Kner Imre teremben zajlott barátságos hangulatú könyvbemutató után a szerzők dedikáltak, és beszélgettek olvasóikkal.
Dénes Gabriella
