Növekvő dinamizmus – megtartotta éves közgyűlését a Magyar PEN Club
Örvendetesen növekszik a nemzetközi írószervezet hazai tagozatának kulturális aktivitása: könyvészeti remekművek, újonnan megnyílt galéria, a Janus Pannonius Költészeti Nagydíj nemzetközi elismertségének növekedése, és még sok pozitív hozadék jellemzi a Magyar PEN Club 2016-os tevékenységét.
December 14-én tartotta éves közgyűlését a Magyar PEN Club. A 15 órára majd fél négyre újra meghirdetett gyűlést Turczi István főtitkár nyitotta meg, ismertetve a napirendi pontokat. Ezek elfogadása után a főtitkár beszámolt a PEN Club utolsó közgyűlés óta végzett tevékenységéről.
Az idei év januárja egy új irodalmi estsorozattal indult: a PENDRAGON első eseményére január 27-én került sor a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a Magyar PEN Club három új tagjával és műveikkel ismerkedhet meg a közönség. Az est meghívottjai Ayhan Gökhan, Demeter Szilárd és Nagy Koppány Zsolt prózaírók voltak, házigazda Farkas Wellmann Endre. Február 25-én került sor az Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában megjelent Életszilánkok című kötet bemutatójára, amely folyóiratunk „Lezáratlan holokauszt” című pályázatának díjazott pályamunkáit tartalmazza. Az esten a szerzőket és műveiket Hudy Árpád mutatta be.
Március 20-án a Tempevölgy folyóirat volt a PENDRAGON-sorozat vendége. A balatonfüredi székhelyű irodalmi lap szerkesztőségét és a folyóirat legújabb számát Tóbiás Krisztián főszerkesztő mutatta be, a vendég Ferdinandy György volt. Április 6-án a Veszprémi Művészetek Vár Ucca Műhely könyvkiadóját látta vendégül a PEN Club, a rendezvényen Tömöry Péter Drakula földje avagy Bodóné lányai. Kétéjszakás családregény című könyvét ismerhette meg a közönség. A regényt Márton László mutatta be. Május 9-én rendezték a nagyszabású „Európa válaszúton – Meg kell-e mentenünk Európát?” című nemzetközi konferenciát a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kerekasztal-beszélgetés a migráció, identitás és kultúra kérdésköreit vitatta meg Sárközi Mátyás elnökletével. A konferencia végén a résztvevők nyilatkozatot fogalmaztak meg az európai értékekről, és azt több millió európai polgárnak juttatták el.
Az Ünnepi Könyvhét idején, június 15-én a PEN Club és az Irodalmi Jelen közös rendezvényén mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona Mme Chaglon üzletei című kötetét. Az irodalomtörténeti kuriózumról a szerkesztővel, Arany Zsuzsannával Bollobás Enikő beszélgetett. Október 6-a és 9-e között ünnepelte a Magyar PEN Club az idén ötéves Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat, Villányban, Pécsett és Budapesten. A nagydíjat idén Adam Zagajewski lengyel költőnek ítélték oda, a műfordítói életműdíjat Sohár Pál kapta, a műfordítói díjat Kodolányi Gyula. Az ünnepségsorozat fényét emelte, hogy idén volt 90 éves a Magyar PEN Club – ebből az alkalomból mutatták be Csapody Miklós könyvét, amelyben a szervezet több évtizedes múltját tárja fel.
Október 24-én az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülést a PEN Club a Magyar Írószövetségben a forradalom romániai visszhangjáról. A tudományos ülésszakot Tófalvi Zoltán történész vezette. Szintén az ’56-os forradalom évfordulójához kapcsolódott Sumonyi Zoltán Magyar Orlando című regényének bemutatója, a szerzővel Szőnyi Ferenc beszélgetett. December 6-án új színfoltként jelentkezett Budapesten a Janus Galéria, a PEN Club kiállító- és művészeti találkozóhelye. Az új kulturális helyszínt Kertész Dániel fotóművész íróportré-kiállításával avatták fel, a megnyitón Szőcs Géza beszélt. Az idei év zárásaként A Japán Alapítvány Budapesti Iroda és a Magyar Pen Club felkérésére a Japán Pen Club hat írót delegált Budapestre, hogy közelebb hozza a japán irodalmat a magyar közönséghez. Díszvendég volt Aszada Dzsiró és Nisiki Maszaaki, a Japán Pen Club elnöke és alelnöke. A Károli Gáspár Református Egyetemen a japán irányzatairól, a modern japán irodalomról és a fiatal japán női írókról hallhattak előadásokat. A program este folytatódott a PIM-ben, ahol a japán és a magyar Pen Club tevékenységébe nyerhettek betekintést, valamint Turczi István a Magyar PEN Club történetéről tartott előadást.
A programok bemutatása után dr. Györgyi Árpád a gazdasági tevékenységre vonatkozó éves beszámolót ismertette a közgyűléssel, amely egyhangúlag el is fogadta azt. A közhasznú feladatnak a Magyar PEN Club maradéktalanul eleget tett – mondta dr. Györgyi Árpád, és jelezte: a tisztségviselők nem vettek fel tiszteletdíjat munkájukért, azt „társadalmi munkában” végezték. Az adományok és felhasználásuk (amely a költségvetés gerincét képezi) tételes ismertetéséből itt csak néhányat emelünk ki: a Szerencsejáték Zrt. támogatásából a Janus Pannonius-díjakat finanszírozta a szervezet, az NKA-támogatás egy részét a rezsiköltségekre fordították, a HM Elektronikai és Vagyonkezelő Zrt.-től befolyó összeg szintén a Janus Pannonius-díjak költségeinek fedezésére szolgált, az EMMI támogatása működési kiadásokat fedezett. Jó hír, hogy immár a Magyar PEN Club is közhasznú, közérdekű szervezetnek minősül, és fel lehet ajánlani számára a személyi jövedelemadó egy százalékát.
A következő napirendi pontban Szőcs Géza elnök egy-két kiegészítést fűzött Turczi István beszámolójához. Megemlítette a nemzetközi találkozókat, amelyeken a Magyar PEN Club is részt vett: így a Költők Világkongresszusát Prágában, valamint a PEN Világkongresszusát. A magyar írószervezet nemzetközi beágyazottságban is növekvő aktivitást mutat – emlékeztetett Szőcs Géza. A fesztiválokon, kongresszusokon való szereplés mellett fontos megemlíteni a nemzetközi levelezést, amelyet bebörtönzött vagy kivégzésre ítélt írók érdekében folytatunk, s ebben dicséret illeti Csicsery-Rónay Erzsébetet, aki a munka oroszlánrészét végzi – hangsúlyozta az elnök. Továbbá a Nagyvilág folyóirat megszűnése óta a PEN-re hárul sok feladat a kortárs magyar- és világirodalom kapcsolata ápolásában, mondta az elnök. Sokkal több könyvet is jelentet meg a szervezet a korábbi évekhez képest, s ebben minőségi mércének tekintik a választékos, igényes kivitelt, amelyet jól példáz az idei tíz kiadvány, amelyek egyben könyvművészeti remekek.
A jövő évi tervek között szerepel az Országos Széchényi Könyvtárral közösen megvalósítandó projekt: minden, valaha lefordított magyar mű komplett adatbázisának összeállítása. Ezzel teljes ívét mutatnák be a bármely nyelven megjelent magyar irodalomnak. A PEN dinamikájának fontos helyszíne lesz a jövőben a Janus Galéria, ahol nemcsak kiállításokat, de kulturális összejöveteleket is tartanak majd. Szőcs Géza külön kiemelte, hogy jeles művészeket kérnek majd fel az utcai kirakatban bemutatandó alkotások és alkotók kiválasztására. A Farkas Wellmann Endre alapította PENDRAGON-mozgalom is fontos kezdeményezés: a fiatalok bekapcsolásáért szavatol majd a kulturális véráramba. Minőségében legalább ilyen szinten folytatjuk a programokat jövőre – zárta beszédét Szőcs Géza.
Turczi István zárszavában két fontos idei kitüntetést emelt ki: Böszörményi Zoltán az állami kitüntetések közül a Magyar Érdemrend Középkeresztjét vehette át az egyetemes magyar kultúrát gazdagító irodalmi alkotásai, valamint az erdélyi magyarság identitásának megőrzése, kulturális és közéletének felvirágoztatása iránt elkötelezett, nagyvonalú támogató tevékenysége elismeréseként; Dobozy Zsófia pedig a Magyar PEN Clubért végzett áldozatos munkájáért kapott elismerést.
Az „egyebek” napirendi pontban Csicsery-Rónay Erzsébet beszámolt a Nemzetközi PEN Békebizottság gyűlésén, valamint az afrikai PEN-gyűlésen szerzett tapasztalatairól. Petőcz András a Felügyelő Bizottságban betöltött tisztségéről való lemondását indokolta egészségi problémákkal, és dicsérte az örvendetes pozitív változást, amely A PEN Club aktivitásában, tevékenysége sokszínűségében tapasztalható. A közgyűlés zárásaképp Farkas Wellmann Endre felmutatta azt a két kiadványt, amely két idei konferencia, a beszámolóban is említett „Európa válaszúton”, valamint az „1956 és Románia” című tanácskozások előadásait, hozzászólásait tartalmazza. Aki tehát „élőben” nem tudott részt venni a tanácskozásokon, az két impozáns kivitelű kötetben is elolvashatja azok anyagát.
Laik Eszter
Fotók: Deák Csillag