Mesterlövész és fotográfus – Hegedűs Gyöngyi verse
Mesterlövész és fotográfus
Hegedűs Gyöngyi verse
elidegenedett védelmező
"egy olyan fotó, amire mindig emlékezni fogok, mert tudtam, hogy másnap már elkezdünk felejteni." (Capa)
minden az évszakon múlik.
mert ha nem kora tavasz van,
az ágakban még csak épp megindult keringéssel,
talán csak egy, és nem rengeteg
utolsó ember esik el.
a lombok csapatmozgásai
megzavarják a mesterlövészeket.
vagy talán mégsem:
nem minden az évszakon múlik.
hanem a mesterlövész
és a fotográfus között feszülő íven,
ami a katona mellkasán át vezet.
a kiontott véren tükröződve
lombja lesz a fáknak,
melyek lombok híján
nem takarták a testet.
az ív két kitüntetett pontján
ugyanazt gondolja
mert ha nem kora tavasz van,
az ágakban még csak épp megindult keringéssel,
talán csak egy, és nem rengeteg
utolsó ember esik el.
a lombok csapatmozgásai
megzavarják a mesterlövészeket.
vagy talán mégsem:
nem minden az évszakon múlik.
hanem a mesterlövész
és a fotográfus között feszülő íven,
ami a katona mellkasán át vezet.
a kiontott véren tükröződve
lombja lesz a fáknak,
melyek lombok híján
nem takarták a testet.
az ív két kitüntetett pontján
ugyanazt gondolja
mesterlövész és fotográfus:
tiszta, valahogy nagyon szép halála volt.
tiszta, valahogy nagyon szép halála volt.
