A Három testőr punkbandát alapít
A Három testőr punkbandát alapít
Varga Melinda verses beszámolója Demeter Szilárd, Muszka Sándor és Kubiszyn Viktor kolozsvári kötetbemutatójáról
A Három testőrrel és kísérőjükkel
az Álmatlanság fogadóban találkozunk,
a Dumas-regény lapjairól léptek meg,
belátván, az író már mindent elmondott,
s a történetet nincs mivel kiegészíteni,
eltökélték, prózapunk-zenekart alapítanak,
bár Dumas nem győzött eléggé tiltakozni,
nem volt mit tennie, sorsukra hagyta hőseit,
a szereplőinket nem sajátíthatjuk ki,
a mű megírása után önálló életet élnek
az olvasó perverz kedve szerint –
mondta duzzogva,
majd magukra hagyta őket.
A prózapunk bandának van
egy lírikus muzsikusa is,
akit a galád prozátorok
a hegyekben felejtettek,
valahol a grúz-azerbajdzsán határon
sorsára hagyták, megléptek előle.
Ő nem a flekkenfalvi Szilveszter Dániel,
hanem egy másik, hasonló névre hallgató poéta,
aki szerelemes verset komponált
egy piros sportlada köré,
s ennek miniatúráját betépőzározta a kötetbe,
mert minden költő gyermek,
s minden versolvasó szeret játszani
a szó szoros, nemcsak átvitt értelmében
piros sportladákkal, nőkkel, beszélő kutyákkal.
Berúgni is szeret, majd másnapos poémában
elszenvelegni a harmincon túli macskajaj gyötrelmeit,
meg a prózát versbe átcsatornázni,
majd megkérdezni az olvasótól,
miért ne írjon verset a tízmillió költő országában.
Hát ne csodálkozz, olvasó, te is ottfelejtenéd a keleti tájon,
még a végén felfedezné a kolozsvári ’nyolckert’,
s az újabb sikerkönyvvel leseperné bajtársait a porondról.
A szólógitáron Demeter Szilárd játszik,
pengeti a húrokat, néha énekel is hozzá:
életet életért,
szemet szemért,
fogat fogért,
lábat lábért,
égetést égetésért,
sebet sebért,
Kéket kékért.
Felsejlik, miért preszokratikus
a székely gondolkodásmód,
s hogy illik mindez bele a műbe,
a románból átvett fogalmak mihez dukálnak,
mert kellett egy végszótár,
hogy az anyaországiak is tudják,
milyen szivarat tesznek be a székelyek
a neccbe az alimentárában vásárolt ez meg az mellé,
legalább kacagjunk kicsit,
ha már a Hargita lábánál
a sok szűrő nélküli Carpațitól
a popor indéundé megmurál.
Nagy Koppány Zsolt basszusgitáron
kíséri a fiúkat,
okos filosz módra kérdez,
Márquez Száz év magányában
s az est rocksztárjainak könyveiben is
az első mondat a kulcs a míhez.
Muszka Sándor, a zenekar énekese
úgy járt a Sanyi bával,
mint a jó fesztiválok szoktak,
hogy a sokadik kiadás után
kellett egy nulladik nap is,
hát ő is kitalált a könyvhöz
egy előzményt,
így született meg A lusta dög,
hőse Szilveszter Dániel,
a rossz anyagi körülmények között
tengődő flekkenfalvi lírikus.
Az első mondat informatív,
minden benne van:
a stílus, a szerkezet,
a hosszát is érezni belőle,
de ejsze még Csillag István grafikáit is
sejteni véljük.
A szerző bizton állítja,
nem volt itt semmiféle tudatos
bölcsészi csavar,
hanem addig hülyéskedett,
míg úgy nem maradt.
A lusta dög és a Sanyi bá is irodalmi nyelven
megírt székely humor,
csángó disznóvágásról, csíkcsicsói reptérről,
s magáról az irodalomról is szó esik a szövegekben,
sírva nevet az ember,
pláné, ha székely,
tudja, e történeteknek,
még ha fikció művei is néha,
szomorú valóság az alapjuk,
a nyomorúságon a székely ember,
nem tehet mást, nevet.
Szilárd ragadja magához a mikrót,
nála tudatosabb az első mondat,
a nyelvi regiszterekkel a munka,
az első öt novella régebben íródott,
s annak nyelve kissé másabb,
igazítani kellett, kínlódni véle,
s a könyv mind a közepén akart elindulni,
bezzeg a végszótár csak úgy pörgött,
ripp-ropp hozzáidomult a szövegekhez.
Kubiszyn Viktor, ki ott ül a doboknál,
lehetne a modern Csáth is akár,
amennyi poklot s mennyet megjárt,
könyvet is írt róla terápiaként,
a Drognapló egy gonzó-regény is,
úgy napló, hogy közben irodalom,
úgy irodalom, hogy közben napló.
De az a fránya első mondat nála is időbe tellett,
mert a könyvet úgy írta, mint a cikkeket szokás,
s lett belőle a végén egy szerkesztett massza.
A szleng, a személyes, élőbeszédszerű nyelv
közelebb viszi a könyvet a fiatalokhoz.
Kubiszyn könyvét nemcsak megveszik, el is lopják,
drogmissziós konzultánsként a börtönökbe,
iskolákba hívják,
és nem a fikció és valóság viszonyáról kérdik,
mint Nagy Koppány Zsolt,
hanem kőkemény dolgokról.
Gyógyítás és öngyógyítás,
szerfüggőknek, de nemcsak nekik
nyújthat kapaszkodót.
Az önsajnálat és humor határán pedig
ilyen mondatok születnek: az élet nem rehabos torta.
A koncerten nem marad el a könyvvásárláshoz
kedvcsináló részek felolvasása,
nevet az úri közönség,
néha elkomorítja egy-egy mondat.
Irodalmi punk, az irodalom punkja ez a javából,
jó buli volt, fiúk, megérdemel egy vissza-tapsot!
