Volt egy életed – Hegyi Botos Attila pünkösdi köszöntője
Volt egy életed
Hegyi Botos Attila pünkösdi köszöntője
Volt egy életed.
Gödrökre terített
halotti fátylak,
hímes palástok
brokátjai alatt.
Színén szellők,
holdezüst,
levélfonákok,
villózó világok:
ékköves szitakötők,
izzó kövirózsák,
zúgó rózsabogarak.
Volt egy sóhajod.
Remegett, zubogott,
nekilódult szíved,
dobogva lejtők tőkéin,
kőrisek permetező felhőin,
szikrázva sziklák
mészkaréján,
terülve árnyas kámforfák
égő azúrjaival.
Volt egy életed,
voltak napjai, művei.
Egy egész
örökkévalóság.
És nem volt
senki, de senki.
Csak egy némán
forgó, sötét rög,
megidézett
csepp eső,
fény és levegőég.
Te és pünkösdöd rózsái,
hogy a csillogó széllel
szerteszórjanak.
