Romlandóságban – Lőrincz P. Gabriella versei
Romlandóságban
Lőrincz P. Gabriella versei
Fogadom
Hús vagy te is
Könnyű éghető
Nyomorúságodon osztozol velem
Mint az ágyon
Elférnél ha megpróbálnál
Mellém feküdni
A combomat markolod
Míg én végigsimítom a hátad
Csak nyomtalanul szerethetsz
Halkan
Hús vagyok
Romlandóságomon osztozok veled
Akár a sírhelyen
Negyvenkettő
Szent László év alkalmából
Mint patakhoz a szarvas
Ha szomjas
Uram úgy vágyom hozzád
Vegyél magadhoz itass meg
Az ellenség nem hiszi a létezésedet
Az én könnyeim is sósak
Mutasd meg akaratodat
Jaj ne vádoljalak
Nem csüggedhetek
Nem háboroghatok
Téged várlak megtartó Isten
Jaj ne vádoljalak
Ha minden vihar felém tornyosul
És egész világ fordul ellenem
Szüntelen dicsőítelek
Jaj ne vádoljalak
Énekelek
Te kőszikla vagy Uram
Ha gyászolok ha összetörnek ha gyaláznak
Én szüntelen Téged várlak
Jaj ne vádoljalak
Nem csüggedek nem háborgok
Csak vágyok Hozzád
Szabadító Isten
Jaj ne vádolj
Csak
Mikor meghalok
Gyermekem fekete kendőt
Köt fejemre
Mikor meghalok
Anyám mennyasszony fehérbe öltöztet
Mikor meghalok
A temető sűrűsödik meg velem
Nem számít hogy mikor
Csak az Isten
Csak a kegyelem
