Föld, orgazmus, lapátfém

A házam

Mindenütt jó, de főleg máshol,
ahol csak más anyja van,
más apjával hálsz részegen,
indigóval másolt panelházban ébredés délben,
tegnapi kínai kaja erőspistával.
Múlt idő a mosatlan borospohárban,
hideg kávé xanax-szal karcolja a torkot:
fázol, fázom, fázunk.

Föld

Nézem a földet, kifordul magából,
magasodik a gödör szélén,
gyászpermetté lesz,
sárgolyó
koppan
titi, tá, tá, tá, titi meg valami...
Ritmustalan,
sír,
szeretőd teste férgeké.
A föld,
orgazmus, lapátfém.
Koszorúkból vetett nászágy.

Cserepek

Üvegcserép-szőnyeg a konyhakövön,
talpamon folyik ki a megsavanyodott múlt,
akár repedt hordóból a bor.
Töltök a pohárba,
papucsorral piszkálom a törött üveget,
gátat emelek belőle,
már egymás hátát sem látjuk.
Dörög az ég, vihar lesz,
ajtómon kopogtat a Teremtő.