Jelige: Kukonya – A függöny
Páromat az új cég hívta vacsorára, vihet asszonyt is a táncos mulatságba. Itt volt ez a Covid, rég nem voltunk sehol, védettségi igazolvány a táskámban landol. Egy estére tehát, üres lesz a házunk, vállalati buli, mindig erre vártunk! A tükör előtt állok, nézem a terepet, tán ez a tükör torzít egy keveset? Kócos a hajam a lakkoktól ragad, még jó hogy mákos színe a festék alatt marad! Szemeim körül Mariana-árok, de végre kimozdulunk, hát semmit se bánok… Csak azok a fránya nevetőráncok csúfak, röhögnek is rajtam, s rútul gúnyolódnak, ha mérges vagyok rájuk se félnek, akkor egészen fel a homlokomig érnek! Próbálom őket kisimítani, húzom lefelé, akár egy álmos kínai, kifelé meg egy pufók japán… Na, fel a fejjel, mert különben látszik a tokám! Lakásra vettünk fel kölcsönt nemrégiben, asszonyfelújítási kölcsön, mond nincsen szívem? Az uram persze meg sem hallja, nem is válaszol, így nekiállok „tatarozni”, arcom sápadt, mint egy kőszobor. A milói Vénusz persze így sem én leszek, homorítok egyet, nagy levegőt veszek, kebleimet alulról meg-meg emelem, 1983-rád így emlékezem!
Kicsit lejjebb, 2003, még mindig nosztalgiázom, de ha a kezem elveszem, fájón konstatálom, 2021… No majd push up-pal korrigálom! Nézem magam lejjebb is, pipiskedek, eltűnt a derekam, a csípőm kerek, a hasamon a zsír meg hullámzik, remeg, tán jobb lesz, ha még sem minibe megyek? Motyogok magamban, berzenkedek. Ez a tudomány még oly buta gyerek, ha ezt a hájat feltolhatnám oda, az lenne ám az igazi csoda! Nem kéne senkinek sohasem szilikon, darázsderékkal járnék a körúton! Viszont így nem marad más hátra, mint hogy irigykedek másra, s tán feljön még rám az a Bridget Jones bugyi, na ebben aztán szexi vagyok, ugyi? Szoros bugyogómban a fenekem kisebb, de a combjaim már nem bírják a fixet, harisnyát húzok. Feketét? Színeset? Így nem látszik majd, hogy dagadnak a visszerek! Lassan kész a sminkem, a fehérneműm izgi, de mit is vegyek fel, szekrényajtó nyílj ki! Ez kicsi, ez szűk, ebben kövér vagyok, ebben pedig nap, mint nap a boltba járogatok! Hisztizek és sírok a sminkem széjjelfolyik, férjem haját tépi, ettől kopaszodik! –Mindegy mibe jössz, csak menjünk már Te drága! Tán még odaérünk a desszertre máma! Nem tetszem magamnak, az ablakot lesem, gondolok merészet… tuti meg is teszem! Másnap a cégnél az a hír járja: Ferinek egy titokzatos arab nő a párja!
